Regisztráció|Bejelentkezés|Elfelejtett jelszó

Első lépések

szerző: |2013. július 8. 20:16:05, Landskron (Ausztria)|módosítva: 2013. július 8. 22:40:23

Kezdődik! Kissé nehezen született meg az alábbi bejegyzés, de mint tudjuk, jó munkához idő kell. ;) Gondoltam, írok egy kis vázlatot hozzá, hogy legyen mit kidolgoznom, amikor akad némi szabadidőm. Aztán a piszkozat elkészültét követően elborzadtam, milyen sok mindenről kell írnom, ha szeretnék nagyjából teljes képet adni a várható feladatokat illetően. Sürgősen félre is tettem tehát az egészet. :P Aztán végül mégis nekifutottam, mikor kaptam egy extra fél szabadnapot. Gondoltam, a legjobb amit tehetek, hogy ezt az ajándék időt hasznosan töltöm el. ;) Elég részletesen igyekeztem kitérni minden szerintem szóba jöhető szempontra a külföldi munkakeresést illetően. Ha valamit mégis hiányolnátok, kérem jelezzétek és kibővítem az írást – már amennyiben tudok használható infóval szolgálni az adott kérdésre vonatkozóan. Ha nem, akkor pedig igyekszem utánajárni a dolognak.

Akkor hát nem is csigázom tovább a kedélyeket, nézzük milyen lépéseket követve juthat el az ember az áhított osztrák munkához.

Nyelvtudás

Reményeim szerint kellőképpen kiemeltem a nyelvtudás fontosságát már az előző, Belevágjak című írásomban is, s ez ügyben a hajthatatlanságom mit sem enyhült. Persze neki lehet látni a keresgélésnek nyelvismeret nélkül is – közben kapaszkodva a számunkra ismeretlen Jóska Pista példájába –, de higgyétek el, az ellenségemnek sem kívánok egy ilyen szituációt. A nagyhangú okosoknak szokták javasolni az ismerőseim, hogy gondolkodjanak el azon, ők maguk a saját üzletükben alkalmaznának-e valakit, aki nem tud velük kommunikálni. Sem a vendégeikkel... Ez többnyire azért talál. ;) Tehát, ha már a „kukán, egy idegen szót sem ismerve a határon túlra dolgozni” elhatározást a magadévá tetted, javaslom, nézd végig a tanfolyamok kínálta lehetőségeket, hogy aztán a tudásszintednek, vérmérsékletednek és pénztárcádnak megfelelő megoldást találj a fennálló probléma megoldására. Helyesbítek: a feladat végrehajtásához, hisz én szoktam mondani, hogy nincsenek problémák, csak megoldandó feladatok. :)
A lehetőségek a következők.

a kommunikáció elengedhetetlen :)magántanár: nem a legolcsóbb mulatság, de akinek már az alapjai megvannak, csak a nyelvtani ismereteit szeretné tökéletesíteni, netán konkrét beszédhelyzeteket gyakorolni, annak ideális lehet. Mivel viszonylag alacsony óraszámról van szó, nem hinném, hogy egy ökör árát tennék ki a költségek, ahogy mondani szokás – és mivel már nyelvtanárból is annyi van, mint égen a csillag –, biztosan lehet találni olyat, akinél az ár-érték arány elfogadható.

EU-s támogatott nyelvtanfolyamok: van lehetőség ingyenesen vagy jelentős kedvezménnyel induló nyelvtanfolyamok elvégzésére kifejezetten azok számára, akik külföldi munkavállalásban gondolkodnak. Ha „beguglizod” az „eu-s támogatott nyelvtanfolyamok” kifejezést, kis olvasgatás után rátalálsz, hol is lehet ilyesmit igénybe venni, s milyen feltételeknek kell megfelelned hozzá.

kreatív nyelvtanulás: www.kreativnyelv.hu. A módszer kidolgozója Gaál Ottó, aki 27 középfokú nyelvvizsgával rendelkezik, tehát nem a levegőbe beszél. ;) Nulláról a középfokú nyelvvizsga szintig eljutni heti öt óra ráfordítással körülbelül egy tanév alatt lehetséges. Előnye és egyben hátránya is (tudjátok, minden csak nézőpont kérdése :D), hogy önálló tanulást igényel. Magyarul arra kell rávenned magad, hogy időről-időre, napról-napra, hétről-hétre olyan szorgalommal készülj, mintha azt egy magántanárhoz járva vagy nyelviskolai tanfolyamot végezve tennéd. Tehát nem való mindenkinek. ;) Ha viszont azt nézed, hogy alig több, mint 20.000,- forintért hozzájutsz egy olyan csomaghoz (hanganyaggal együtt), amit később is bármikor elővehetsz, ha valamire nem emlékszel pontosan, akkor szerintem érdemes elgondolkodni rajta. Ez az összeg véleményem szerint töredéke annak, amennyiért nyelviskolába vagy magántanárhoz járva ezt a szintet elérheti az ember. Megjegyezném továbbá, hogy a külföldi munkavállaláshoz nem kell középfokú nyelvvizsgai szintnek megfelelő tudással rendelkezni. Jómagam sem voltam ilyesmi birtokában mikor megkezdtem a kinti kalandokat. ;)

online nyelvtanulás: www.livemocha.com (alapszinten ingyenes, de magasabb szintű funkciók eléréséért fizetni kell) vagy www.babbel.com (fizetős), Study Skype (a Facebookon keresztül érhető el) nyelviskola. Előbbi két példa önálló honlap, angol nyelvűek ugyan, de a regisztrációhoz és a használatához szükséges minimális angoltudás akár Google-fordítón keresztül is kisilabizálható. Véleményem szerint elég könnyű a használatuk. A Study Skype nyelviskolával kapcsolatban, bevallom nincsenek személyes tapasztalataim, akit érdekel, nézzen utána. ;-) S ha valaki ezt megtette, írhatna pár sort nekem a tapasztalatairól, véleményéről. Hálás lennék érte!

okosito.hu: a www.okosito.hu-t az abszolút kezdőknek jó szívvel ajánlom, témakörönként csoportosítva szerepelnek a szavak és kifejezések, elég jól áttekinthető tehát.

„Németül tanulunk” Facebook-csoport: zárt közösség, majdnem háromezer taggal, ahova kérheted a felvételedet, s amint bekerülsz, számodra is hozzáférhetővé válik a csoport tagjai által feltöltött összes, egyébként nagyon jól használható nyelvtani anyag. Kezdőknek is hasznos lehet, de azoknak is nagy segítség, akik a hivatalos dolgok intézésével kapcsolatban szeretnének jobban eligazodni a német nyelvben – legyen szó kinti papírmunkáról vagy még otthon az önéletrajz és kisérőlevél összeállításáról az ausztriai jelentkezéshez. Ha végképp nem találsz valamit, amire nagy szükséged lenne, a csoportban lehet kérdéseket is feltenni, a nagy számok törvénye alapján jó esély mutatkozik rá, hogy hamarosan választ is kapsz rá(juk). :)

bab.la: a www.bab.la szintén jól használható oldal, de inkább haladóknak ajánlanám szintén arra az esetre, ha elakadnak valahol a fordítással vagy nem találnak egy kifejezést, amire szükségük van, stb.

Természetesen a fentieken kívül még számtalan nyelvtanulást segítő oldal akad, ám ezeket személyesen nem ismerem, tehát nem is tudok róluk bővebb infóval szolgálni. Ajánlom viszont a figyelmetekbe egy kedves honfitársam nyelvtanulással kapcsolatos blogbejegyzését, ahol találhattok még jó pár linket, valamint az ő személyes tapasztalatát a témához kapcsolódóan: http://lebeninoesterreich.cafeblog.hu/2013/06/12/nyelvtanulas-otthon/.

Merre keressek? (földrajzi értelemben)

Ami a választ illeti, ha megnézed például az osztrák munkaügyi központ honlapját, akkor azt láthatod, hogy az ország egész területén keresnek munkavállalókat, mondhatni „minden szinten, szinte minden”. Hogy mégis merre érdemes próbálkozni az többek között a Te elvárásaidtól is függ. Ezzel kapcsolatban a saját tapasztalatomat és igen sok kint dolgozó ismerősöm véleményének összegzését írom most le Nektek. Itt jegyezném meg, és ez a későbbiekben leírt egyéb kérdésekre is egyaránt vonatkozik: soraimat kéretik nem szentírásként venni. Mindössze az volt a célom az információk összefoglalásakor, hogy segítsek azoknak, akik azt sem tudják vajon merre induljanak, s főleg hogy hogyan. Építő jellegű kritikát bármikor örömmel veszek és megköszönök, amennyiben valaki sziklaszilárdan tudja, hogy valamiben téves infót adtam, de rendkívüli örömmel töltene el, ha a fölösleges kekeckedés és fikázás nem jelenne meg majd semmilyen formában. Persze tudom, hogy akik miatt ezt le kell írnom, azokat pont kevéssé érdeklik ezirányú kívánságaim. ;)

Hegy vagy tó? Esetleg mindkettő? :)Burgenland: leginkább azoknak ajánlom, akik a határ mellett laknak, s ingázva megéri nekik átjárni Ausztriába. Mivel ez egy rég bevett forma, s meglehetősen sokan dolgoznak ily módon a sógoroknál, a szóban forgó régióban igen nagy a lefedettség. Ennek következtében például az itt hirdető munkaadóknak esze ágában sincs szállást, ellátást biztosítani, hiszen pontosan tisztában vannak vele, hogy sorban állnak azok, akiknek ilyesmire nincs szükségük és szíves örömest mennek hozzájuk dolgozni. Zárójelben jegyezném meg, hogy a fizetések sem egetverőek...

Tirol, Salzburg, Vorarlberg: síparadicsomaikról híres tartományok, nyárra is lehet találni munkát errefelé, de az igazi szezon a tél. Az osztrák átlaghoz képest jobb fizetésre lehet számítani, és az is szinte mindenhol természetesnek számít, hogy ingyen szállás és ellátás áll a dolgozók rendelkezésére. Viszont utazni kell érte, igaz, normál esetben szezononként kétszer. :-)

Stájerország, Salzburg, Karintia: csodálatos kirándulóhelyeinek és számtalan tavának köszönhetően e három tartomány ideális nyári munka szempontjából. Bár itt már nem mindenhol általános a sírégióknál említett „szállás-ellátás” juttatáscsomag, azért bőven lehet találni ennek a kritériumnak is megfelelő állásokat.

Felső-Ausztria: erről a régióról tudok a legkevesebbet, bár idén errefelé is próbálkoztunk a munkakeresés során. Emlékezetem szerint szállást és ellátást döntő többségben felajánlottak a hirdetésben, ám a kínált fizetés némileg elmaradt például a tirolitól.

Összegezve tehát, szerény véleményem szerint általános keresési szempontként érdemes figyelembe venni, hogy télen egy síparadicsomban, nyáron pedig valamilyen tóparti helyen pörög legjobban az élet. :)

Szezonális munka vagy éves állás?

Nos, ahogy mondani szokták: kinek a pap, kinek a papné. (Vogáéknak meg anno a Sulc Gizi. ;D) Nem akarok senkit befolyásolni ez ügyben, hisz – mint mindig, mindennek – ezeknek a munkavállalási formáknak is megvan a maguk pozitív és negatív oldala. Gondolja át mindenki, melyek a számára legfontosabb szempontok az ausztriai munkával kapcsolatban. Bízom benne, hogy ez a fejezet segít az eligazodásban.
Szezonális munka mellett viszonylag több időt tölthet az ember otthon, a szerettei és barátai között. Ez persze egyenlő azzal, hogy hosszabb az az idő, ami alatt pénzt nem keres, csak kiadásai vannak... Igen, erre a „problémára” létezik megoldás, melynek legalitása megkérdőjelezhető, én éppen ezért nem térek ki rá. Az éves állás állandó osztrák lakhellyel jár. Ebben az esetben nem furikázhatsz csak úgy Ausztriában magyar rendszámmal, köteles vagy osztrákot kérni, ami nyilván nincs ingyen, és ehhez persze ottani gépjármű-biztosítást is kell kötni, aminek a díja sokszorosa az otthon megszokottnak... Az éves állás előnye, hogy adott esetben nem kell szezononként új helyet keresni, ha jól érzed ott magad és a munkaadód is elégedett veled, bebetonozhatod magad. Szezonmunkánál megesik, hogy télen és nyáron más és más a munkaadód. Mint ahogy az is, hogy ezek közül valamelyik munkahely nem vált be, esetleg valami miatt nem tudsz visszamenni. Ilyenkor indul a keresgélés, s mindaddig tart, amíg nem találsz egy olyan munkaadót, akihez szívesen térsz vissza. Ez akár évekbe is telhet, és mint említettem, sok esetben a szezonmunkások más-más helyen dolgoznak télen és nyáron, emiatt az imént taglaltak akár duplázódhatnak is. :-) Hozzátartoznak viszont ugyanakkor a fentebb már említett, magasabb kinti megélhetési költségek – szállás, étkezés, ami ugyebár a szezonális melóknál többnyire benne foglaltatik a juttatásokban.
Tehát mindenki döntsön egyéni szájíze szerint a fent leírtakat figyelembe véve, netán valami más, általa fontosnak tartott szempont alapján.

Milyen szakmában érdemes elhelyezkedni?

Véleményem szerint, ha biztos nyelvtudással rendelkezel, és van olyan szakmád, amit szívesen csinálnál idekint is, első körben próbálj meg abban körülnézni.

Amennyiben úgy vagy vele, hogy mindegy, csak legyen valami, akkor a két legnépszerűbb ágazat kínálkozik számodra: az építőipar és a vendéglátás. Az elsővel kapcsolatban nincsenek konkrét személyes tapasztalataim, csak városi legenda szintű infók, miszerint marha jól lehet vele keresni (már ha kifizetnek), szóval már csak emiatt sem fenékig tejfel a dolog... Az utóbbi munkaterületről szól szinte minden eddigi blogbejegyzésem – így hitem szerint ezt a témakört nem kell külön bemutatnom -, és nagy valószínűséggel ez még egy darabig így is lesz, szóval ajánlom őket szíves figyelmedbe, ha szeretnéd megtudni milyen az élet a hegyek közt, netán a tóparton. Nos igen, mondhatod, hogy elég egysíkú, ha csak egy gulyáspostás szemszögéből látod a dolgokat, de még ez is jobb, mint a semmi, nem igaz? :)

A fent említetteken kívül egyre népszerűbb az idős-ápolás vagy házvezetőként való tevékenykedés is, akik így dolgoznak, azok egy folyamatosan kint töltött, többhetes időszak után kapnak szintén kicsit hosszabb otthon tölthető időt. Akik ha munkaközvetítőn keresztül találnak munkát, melyek amolyan „vetésforgó” rendszerben cserélik az embereiket, jó eséllyel egy kint töltött hónap, esetleg csak három hét után ugyanennyi ideig tartó pihit kapnak.

Munkahely jellege (kis étteremtől a nagy hotelig)

Mi – mármint a férjem és én – személy szerint a kisebb, családias jellegű helyeket részesítjük előnyben, de ahányan vagyunk, annyifélék az igények is. Aki egy miénkhez hasonló hely mellett dönt, annak számolnia kell azzal, hogy az összes ember „allrounder”, azaz mindenkinek szinte mindent kell csinálnia. Tekintettel arra, hogy ha bárki hiányzik bármilyen oknál fogva (szabadnap, szabadság, betegség, stb.), akkor nem állhat meg az élet, valakinek be kell ugrania a távollévő illető helyére, és megcsinálni az ő feladatát (is, a sajátja mellett). ;) Akinek nem fűlik például a foga az ablaktisztításhoz vagy a WC takarításhoz, mondván, hogy de hát ő fizetőpincérként dolgozik évek óta, nos, annak a helyére hamar fognak találni valakit, aki örömmel veszi azt, hogy szinte családtagként kezelik, és nem kell egy ötvenfős alkalmazotti csapattal személyenként zöldágra vergődnie. A nagy számok törvénye alapján ekkora személyzetben ugyanis Egy nyugodt kis étterem vagy egy hatalmas hotel?hatványozottan több a hülye is... ;) Nem utolsó szempont az sem, hogy olyan helyen, ahol ennyi embert kell amúgy is fizetni, ott a további juttatásokon igyekszik valamit megspórolni a főnökség. Sanszos tehát, hogy nem lesz ingyenes net, mosási lehetőség, nem ihatsz meg naponta három kávét (igazit, nem azt a reggelente elkészített borzalmat, amit a vendégeknek adnak a hotelekben), így ha kifizeted „bolti” áron... Nem légből kapott, „hallottam valahol” infó, ugyanis dolgoztunk olyan helyen a férjemmel, ahol 2,5 eurót kellett fizetni egy eszpresszóért. Mellesleg a fizetésünk jó részét a szemben lévő étteremben, illetve a Hoferben és a Mekiben költöttük el, mert a személyzeti kaja hol ehetetlen volt, hol botrányosan kevés, hol mindkettő... ;)

Ja, és egy-egy megszívlelendő tanács mindkét tábornak. Először azoknak, akik a négy-öt-plusz stb. csillagos helyektől érzik magukat elájulva, merthogy az aztán a szakma csúcsa. Legkedvesebb beszólásom a mai napig egy magyar ismerősömtől (talán nem idézem teljesen pontosan, de a lényeg lejön belőle így is): „baszki ahogy elkezdődik a vacsora, az első öt percben a négy csillagból kettő és felet elveszítünk”. Éljenek tehát a karót nyelt, elegáns, pózoló helyek! ;) Ami pedig a túloldalt illeti, az általunk is preferált kisebb, barátibb, családias egységeknél fennáll a lehetősége, hogy a szerviz tagjainak népviseletben ajánlatos dolgozniuk (dirndl), és el kell tudni viselni a nagy számú „helyihülyét”, a jó kis sramlizenét és jódlit, s nem ritkán ki vannak téve a „veszélynek”, hogy inni is kell majd a törzsközönséggel. Mindig csak az első snapsz fáj nagyon... ;)

Bemutatkozó papírok (önéletrajz, kísérőlevél, fotó, referenciák, bizonyítványok)

önéletrajz: természetesen küldheted e-mailben. Gyors, egyszerű, óccó. :-) Ne legyen túl terjedelmes, csak a fontos infókat tartalmazza. A kutya nem olvas végig három oldalt, mivel nem kíváncsi egy csomó adatra. Azt akarja, hogy kiderüljön a nyelvtudásod, a szakmai tapasztalatod (az adott szakmára vonatkozóan, amire jelentkezel, illetve, hogy van-e már külföldi gyakorlatod), hogy tudja hol vagy elérhető és mikortól tudsz beállni dolgozni. Ha van bármi olyan egyéb képzettséged az alapokon kívül, ami előnyt jelenthet, azt is érdemes megemlíteni: barista vagy sommelier végzettség, stb. A többit úgyis személyesen fogjátok megbeszélni ha felkelted az érdeklődését egy pozitív első benyomással. Plusz infók között érdemes még feltüntetni, hogy van-e jogsid, illetve bármi más egyéb olyan végzettséged, aminek hasznát tudja majd venni. Erre majd még kitérek kicsit részletesebben, mert nem akarom összekuszálni a témakört nem teljesen idevonatkozó gondolatokkal. Ja, és még valami: nem kötelező az ún. Europass formula használata, nyugodtan küldhetsz egy sima szövegszerkesztővel megírt, persze pofásan megformázott, jól áttekinthető dokumentum is. Fontos, hogy az önéletrajzot csatolmányként küldd, ha nem bánsz megfelelő szinten a leveleződdel, különben a formázások és ezáltal az áttekinthetőség elvész, s talán vele a remény is, mert a munkaadód nem fogja a nagy dzsumbujban az adataidat keresgélni, inkább gyorsan törli azt, hogy a meghirdetett állásra érkezett 153 másik e-mailre is jusson ideje.

kísérőlevél: én személy szerint nem küldök sosem külön csatolt kísérőlevelet. Pár sort szoktam csak írni emailként, melynek az elején utalok arra, milyen álláshirdetésre jelentkezem, feltüntetem a forrást is (hol találtam az illető hirdetését vagy kitől hallottam róla), illetve leírom itt is – és az önéletrajzban is – a telefonszámomat, e-mail címemet, ahol további felmerülő kérdések esetén vagy személyes megjelenéshez történő időpontegyeztetés céljából el tud érni a leendő munkáltató. Megírom, hogy csatolva megtalálja az önéletrajzomat és az ajánlólevelemet, melyek reményeim szerint elnyerik tetszését. Megemlítem, hogy hány éve dolgozom a szakmában, és abból mennyi időt töltöttem eddig Ausztriában. Attól függően, hogy milyen helyre küldöm a bemutatkozást (mert persze azért előtte meg szoktam nézni a honlapjukat ;D), a hely jellegének megfelelően írok még pár udvarias vagy frappáns, jópofa mondatot, amit odaillőnek érzek, utalva arra, mi haszna származik az adott helynek abból, ha megerősítik velem a csapatukat. ;) Nem mindig talál célba az ilyesmi, de az esélyeket szerintem semmiképpen sem rontja. Aki nem vevő némi humorra, s ezért dobja a lomtárba a jelentkezésemet, annak őszintén szólva amúgy sem szívesen lennék az alkalmazottja. Tudjátok, mit mondott Karinthy? (Vagy Peterdi Pál? ;D) „Akinek humora van, mindent tud, akinek nincs, az mindenre képes.” ;) Ja, majdnem elfelejtettem, pedig oltári fontos: hanyagold a „Tisztelt Hölgyem/Uram” megszólítást. Vedd a (valószínűleg nem túl nagy) fáradságot, hogy kikeresed az illetékes nevét, akinek címezni kell a bemutatkozást, minden hirdetésben fel van tüntetve egy kontaktszemély.

fotó: lehet az önéletrajzodban is, de küldheted szintén külön csatolt fájlban. A lényeg, hogy ne giganagy méretű legyen, de ne is hangyakörömnyi. Fölösleges az egészalakos, és kifejezetten hanyagolandó a bulizós, netán bikinis kép. Kéretik nem röhögni, hogy ilyen alapvető dolgokra felhívom a figyelmet, ne tudd meg mi mindent láttam már néha „véletlenül”. ;) Mindenképpen valami barátságos, mosolygós fotót mellékelj, személy szerint azt tanácsolom, sürgősen felejtsd el az ún. igazolványképeket. Nem láttam még belőlük olyat, ami akárcsak az „elmegy” kategóriát megközelítette volna – beleértve az enyémeket is. Szinte kivétel nélkül az összeset. Na jó, talán kettő készült rólam életem 36 éve alatt, amit a mai napig is mernék vállalni nagy nyilvánosság előtt. :) Ezeket kérésre közzéteszem szívesen. :) Az egyiket 6 éves koromban csinálták az első tanuló bérletembe, a másik pedig 8 évvel később az első személyimhez készült. ;) Tehát nem mostanában. :D

Egyedül vagy párban?

Népszerű kérdés, és elég illetékes vagyok a témában. ;) Férjemmel három éve dolgozunk együtt kint, ha nem is mindig egy helyen, de legalább egy faluban, persze az előbbi az ideális eset, de mint a jó dolgokért általában, ezért is meg kell dolgozni rendesen, ha azt akarja az ember, hogy összejöjjön. Erre vonatkozóan tehát a következőket szeretném megosztani veletek. Számos olyan munkaadóval találkoztunk a keresgélésünk során, akinek az az elhatározása, hogy akár cigánygyerekek is potyoghatnak az égből, ő nem és nem vesz fel párokat. Ne is akard meggyőzni, hogy mennyire jól járna veletek. Felejtsd el, keress tovább, nem nála van a helyetek.

Velünk többször is előfordult, hogy egy olyan helyre, ahol csak egyikünket kerestek, elküldtük mindkettőnk bemutatkozását – két alkalommal sikerült így együtt helyet találnunk. Hangsúlyozom tehát, olyan helyre, ahol hivatalosan nem is kerestek mindkettőnket. Mindegy, hogy végül mi miatt jött össze. Lehet, hogy épp mikor mi jelentkeztünk, addigra derült ki, hogy más pozícióban is üresedés van náluk. Netán tetszett a bemutatkozásunk és szerettek volna mindkettőnket alkalmazni. Vagy csak az egyikünket akarták nagyon, s mivel tudták, hogy csak együtt vállaljuk, találtak feladatot a másiknak is. A hangsúly nem a miérten van, hanem, hogy mindezt sikerült egy másik párnak talán reménytelennek tűnő helyen. Tehát ha ragaszkodtok ahhoz, hogy egy helyre kerüljetek, minden egyes szimpatikusnak tűnő hirdetőnek juttassátok el a papírjaitokat! Ne foglalkozzatok vele, mit hirdettek. Mi történhet legrosszabb esetben? Nem is válaszolnak, netán visszaírnak, hogy csak egyikőtöket keresik, nem tudtok olvasni? Tegyetek rá nagy ívben, hogy mit gondol egy vadidegen, akivel sosem találkoztatok és valószínűleg soha nem is fogtok. Ettől függetlenül persze nem fontos bunkónak lenni, még akkor sem, ha a bemutatkozásotokra adott választ ebből a fajtából faragták ki.

Egyedül vagy párban? :)Ha minden kötél szakad, jó megoldás lehet kezdetben az egy faluban elhelyezkedés is, főleg akkor, ha sürgősebb a kijövetel és ezért hajlandók vagytok kompromisszumot kötni. Arra viszont ekkor számítani kell, hogy esetleg nem tudtok együtt lakni és szabadnapot sem együtt kaptok majd. Két különböző főnök, két különböző csapat – sok dolognak kell klappolnia ahhoz, hogy olyan szerencsétek legyen, mint nekünk. Persze nem lehetetlen – csak a csalódások elkerülése végett javaslom, hogy vegyétek számításba a fenti eshetőséget.

Szintén kompromisszum, bár kicsit nehezebb ügy, ha egyiktek „előremegy” és helyet keres a másiknak. Intézhetitek úgy is, hogy aki pl. még nem beszéli annyira jól (netán semennyire) a németet, az még itthon tanulgat kicsit és a kint lévő párja révén a következő szezonra már bátran neki tud vágni ő is. Netán, hogy ha egyiktekre ráharap egy munkáltató, tehát az ő helye már biztosított, akkor az illető megy, és a másik követi idővel, de akár még abban a szezonban. Semmi sem lehetetlen! ;-) De ahogy írtam, ez a kevésbé „vicces” variáció. Embere válogatja, ki hogyan viseli a többszáz kilométeres távolságot a párjától. Mi voltunk egymástól több száz, néha akár ezer kilométerre is, mikor még csak én dolgoztam kint. Röviden: nem volt egy leányálom. Persze túl lehet élni, ahogy mi is túléltük, de elég embert és kapcsolatot próbáló dolog.

És végezetül egy másik kompromisszumos lehetőség, ha kettőtök közül valaki hajlandó esetleg valami újat tanulni, olyasmit bevállalni munka terén, amit addig még nem csinált. Merthogy minél rugalmasabbak vagytok, annál nagyobb az esélye annak, hogy végül tényleg sikerül elhelyezkednetek ugyanabban az étteremben vagy szállodában. Gondolok itt arra, hogy aki eddig mindig szobalányként dolgozott, de itt mondjuk csak leszedőre van szükség, akkor vállalja-e az új kihívást annak érdekében, hogy együtt dolgozhassanak.

Hol keressek állást? (internetes oldalak, újságok)

AMS: az osztrák munkaügyi központ oldala, jól használható, áttekinthető, sokféle szűrési lehetőséggel rendelkezik (tartományon belül akár konkrét városokra szűrhetsz, és/vagy szakma szerint, és/vagy hirdetés feladásának dátuma szerint, stb.). Minden iparágban feladott hirdetés megtalálható rajta. Általában itt hirdet mindenki, aki még amúgy máshol is, tehát itt összeérnek más hirdetési oldalak kínálatai.

Hogastjob: kifejezetten „turizmus-jobportal”, szintén sok hirdetés található rajta, leginkább szakképzettek részére.

Rollingpin: újság formában is megjelenik havonta, sokszor már a nyári szezon előtt lehet benne találni a következő TÉLRE meghirdetett állásokat (vagy fordítva tél előtt nyárit), ha valaki ennyire előre gondolkodik. :), Hotel és éttermi munkákkal van tele, szintén inkább szakképzetteknek szól.

Oscars.at: főleg vendéglátós hirdetéseket tartalmaz, többet nem tudok róla.

Ausztriaimunkak.hu: az osztrák állásportálokon megjelenő hirdetések magyarországi gyűjtőoldala, naponta frissítve. Megtalálható rajta az adott állás rövid leírása magyarul, a „további részletek”-re kattintva pedig megjelenik az eredeti hirdetés az adott osztrák oldalról.

Facebook-csoportok: elérhető ezen kívül számos csoport a Facebookon, ahol a tagok megosztják egymással a kapott információkat a külföldi állásokkal kapcsolatban.

munkaközvetítők: némi (esetenként nem is olyan némi) fizetség fejében „átvállalják a munka oroszlánrészét”, neked csak a munkáltatók jelentkezését kell fogadnod e-mailben vagy telefonon, ami után remélhetőleg minél hamarabb elfoglalhatod jól megérdemelt munkahelyedet.
megkérheted még a kint lévő ismerősöket is, hogy a helyi újságokat bújva értesítsenek az újdonságokról, vagy megteheted magad is úgy, hogy a téged érdeklő régió napi sajtójának internetes változatát átböngészed napi rendszerességgel.

A fenti felsorolás a teljesség igénye nélkül készült, aki beguglizza hogy „osztrák munkalehetőség” vagy „jobs in österreich”, szép mennyiségű találatra számíthat, fölösleges lenne itt mindent felsorolnom, hisz mivel nem ismerem őket, semmi plusz információt nem tudnék hozzátenni a címen kívül, ezért nem sok értelmét látom – na jó legyen: www.jobrapido.com, www.jobisjob.com, www.hotelcareer.at, www.indeed.com.

Hogyan jelentkezzek egy álláshirdetésre?

e-mailben: küldhetsz e-maileket SZÁZSZÁMRA; nem viccelek, saját tapasztalat, aki még nem tette, de érdekli, olvassa el a vonatkozó blogbejegyzésemet: A munkakeresés szépségei. Ha úgy gondolod, hogy nem okoz számodra gondot több postafiók kezelése, érdemes esetleg direkt egy új e-mailcímet létrehozni ezen levelezésed bonyolítására. Akkor nem kell azzal bajlódni, hogy a már meglévő címeden belül csoportosítsd vagy keresgéld a munkára vonatkozó levelezést, hanem minden egy helyen elérhető az előzményekkel együtt. Mindez persze megoldható egy egyszerű, levelezőn belüli kategorizálással is, erre a Gmail például tökéletesen alkalmas. Bárhogy is dönts, fontos, hogy egy normális e-mail címet használj, tehát a hunnybunny@gmail.com vagy a spiderman@gmail.com fiókneveket és társaikat nem árt hanyagolni. Megint nem röhög, volt ismerősöm akinek nehézsége támadt valami érzékenyebb lelkületű munkaadóval ilyesmi miatt.

telefonon: hatékonyabb, célravezetőbb és gyorsabb, mint az e-mail, viszont nyilvánvalóan jóval költségesebb, főleg ha Magyarországról indítod a hívásokat. Inkább akkor praktikus, ha mondjuk a szezon végén keresel munkát a következő szezonra, és osztrák mobilról, Ausztriából telefonálgatsz. Azért megfontolandó egyébként, bár sokan nem szívesen beszélnek telefonon (khm, izé... jómagam is ezen csapatot gyengítem még hat év után is), mert sokszor mire egyáltalán elolvassa egy hirdető a jelentkezésedet, már oda is adta az állást valakinek, aki hamarabb felhívta őt telefonon, netán az utcáról „beesve” jelentkezett nála.

személyesen: ha rászánsz pár napot és egy bizonyos összeget, kiválasztva egy kisebb területet, ki is jöhetsz, és személyesen végigjárhatod a környéket. Akár hasraütésszerűen is bemehetsz oda, ami útbaesik és megtetszik, hisz lehet, hogy nem is hirdettek, de mégis szükségük van emberre, s Te éppen jó időben leszel jó helyen. Nyáron például akár kempingezni is lehet a költséghatékonyság jegyében, de ha van kint ismerős, akinél az ember pocolhat pár napig, még jobb a helyzet. Lehet találni viszonylag olcsó szállást a szezonok között osztrák vidéki parasztházakban – ezeket „urlaub auf bauernhöfen”-ként „guglizhatod” ki a netről. Játszik még az a lehetőség is, hogy ha az e-mailes jelentkezésed sikerrel járt, s személyes találkozót kérnek tőled, akkor az adott hely környékén szétnézve szervezhetsz még magadnak pár állásinterjú időpontot, esetleg más álláskereső ismerősökkel összeállva, egy autóval, osztott benzinköltséggel, olcsóbban megúszol egy melószerző kiruccanást. Ilyenkor érdemes az önéletrajzodat (plusz ha van ajánlólevelet) kinyomtatni, és magaddal vinni, hogy a spontán talált helyeken otthagyhasd azokat. Utólag persze el lehet küldeni e-mailben is, de jobb a többszörös biztosítás. :)

ja, és persze van még egy lehetőség: ülni és várni, hogy a sült galamb a szánkba repüljön, nem tenni semmit, azon kívül, hogy folyamatosan a kint dolgozó ismerősöket nyektetjük, hogy szerezzenek már nekünk valami jó kis helyet. Lehetőleg ahol ők vannak, s így lesz egyben tolmácsunk is, merthogy eszünk ágában sincs megtanulni a nyelvet és ennek igazolására gyártunk is egy halom remek kifogást: nincs időm, nincs pénzem, nincs nyelvérzékem sötöbö... És mivel a kint dolgozó ismerősök többnyire nem akkora hülyék, hogy a nyakukba vegyék a fenti energiavámpírt, ezért hamarosan lesz lehetőségünk vérig sértődni, hogy az a szemét még ennyit sem hajlandó értünk megtenni...

Szerencsére azért azt tapasztalom, hogy a segítséget kérők többsége nyitottan és tettrekészen áll a dologhoz, ami egyelőre mégis visszatartja őket a kijöveteltől, az az ismeretlentől való félelem. Ami persze benne van a pakliban, de ha némi infóval és bátorítással az ember megadja nekik a kezdő lendületet, akkor igenis végigcsinálják a dolgot és egyre jobb hírekkel szolgálnak amikor beszélünk az álláskeresésről. De azok a bizonyos kivételek, akik erősítik ezt a szabályt, na azokkal aztán nem kívánom senkinek, hogy dolga akadjon. :)

Egy dolog még, amiről ugyan a hivatalos papíroknál nem esett szó, de szintén fontosnak tartok. Apróság, aminek viszont nagy hatása lehet. Célszerű, de nem kötelező esetleg pár dícsérő szó a helyről, vagy a honlapjukról, utalni arra, mivel keltették fel az érdeklődésedet és miért szeretnél ott dolgozni. Ám ha ez nem szívből jön, akkor jobb inkább elhagyni, fölösleges talpnyalásnak nincs értelme. Ha azt gondolod a helyről, hogy egy kalap szar és gusztustalan a weblapjuk is... ja persze. akkor valószínűleg úgysem jelentkezel hozzájuk. ;) Viccen kívül, ha valahol tényleg szívesen dolgoznál valami miatt, ne habozz elmondani, mert igenis számít. Mindig mindenki örömmel fogadja az őszinte bókokat, még ha esetleg nem is vallja be. A leendő főnököd sem kivétel. :) Ja, és persze szeretné tudni, mi haszna származik abból, ha téged vesz fel. Úgyhogy óvatosan fel lehet hívni a figyelmét arra, milyen plusz infókat érdemes tudnia rólad, illetve legfőképpen, hogy miért is. Mert adódhat alkalom, amikor jó lenne, ha átalakítaná valaki a munkaadó használhatatlan weboldalát, csinálna pár szép fotót az egységről, netán hajlandó lenne néhanap a főnök idős édesanyját elfuvarozni ügyintézni, vagy csak bevásárolni, netán elvinni a kutyáit sétálni. Ne röhögj, minél nagyobb hasznodat veszi, annál nagyobb az esélyed arra, hogy hosszú távra biztosítod a helyedet. Persze csak abban az esetben, ha a plusz munkákért kapsz némi erkölcsi, netán anyagi elismerést is. Mert véletlenül sem akarok senkit arra biztatni, hogy bólogató pincsikutya legyen belőle, aki zokszó nélkül minden rátukmált alantas szar munkát megcsinál. Mindössze arra próbállak rávezetni, hogy amit Te adsz másoknak, azt fogod visszakapni. Mindig. Nincs kivétel. Igaz ez a jóra és persze a rosszra is. Ha segítőkész vagy és úgy tartanak számon, mint valakit akire lehet számítani szükség esetén, meglátod a jutalmad nem marad el. Ahhoz hogy Te kapj valami jót, előbb mindig adni kell. A tudásodat, az idődet, a türelmedet – amid éppen van és az adott helyzetben használható. Fontos tehát, hogy mikor apró szívességekről van szó, ne méricskélj, ne számolgass, tégy meg pár plusz métert, vagy szánj néhány plusz percet azt idődből – hidd el a kamatos kamat érvényes az ilyen befektetésekre.

Mellette – ellene ;)

Végezetül összefoglaló jelleggel álljon itt egy kis kivonat az előnyökről és hátrányokról. Véleményem szerint oly keveset veszíthet az ember ha belevág, hogy a felsorolt pozitívumok miatt mindenképpen megéri feszegetni a határokat – földrajzi értelemben és a saját korlátainkat átlépve egyaránt.

Ideje vitorlát bontani! :)Lehet, hogy keveset leszünk otthon, és hiányozni fog a család, meg a barátok, de megtanuljuk megbecsülni a velük töltött minőségi időt. Nem szükségszerű, hogy a kapcsolataink kárát lássák a távollétünknek, számtalan módja van annak, hogy ne tűnjünk el egymás szeme elől. Tudod - „Akit érdekelsz, az keres téged. Aki látni akar, talál rá(d) időt. Aki akar téged, az megtalál. A többi, csak kifogás.” Ami a sok munkát illeti, akinek egyáltalán van otthon melója, az sem keveset gürizik, a különbség annyi, hogy itt meg is fizetik. Hogy ez az osztrákoknál a minimálbér, amiért itt sok magyar dolgozik? Nem mindegy, ha az otthoni kereset több, mint háromszorosa? Hogy kihasználnak a munkáltatók? Nem azért, mert idekint vagy, otthon is van sok szarházi főnök. Hogy lenéznek, mert külföldi vagy? Francokat – azért néznek le, mert Te lenézed őket. Mutasd meg nekik, hogy érsz annyit, mint ők, hogy van mit tisztelniük benned. Hogy nehéz kijutni? Egy májusi adat szerint hivatalosan több, mint 56.000 magyar dolgozik Ausztriában. Csak a megelőző hónaphoz képest több, mint 5.000-rel nőtt az újonnan kiérkezők száma. Ja, hogy nyelvet kéne tanulni hozzá? Lásd fent... ;P

És, hogy mit nyerhetsz ha összekapod magadat és fejest ugrasz az osztrák melóba? Megismersz egy csomó embert, akikkel másképp valószínűleg sosem találkoztál volna. Utazhatsz egy csomót és olyan helyekre juthatsz el, amiről sokan csak álmodoznak egész életükben. Az itteni munkáddal teremtheted meg az otthoni jobb körülményeidet vagy alapozhatod meg a jövődet s azt, hogy jól érezd majd otthon magad. Bár sok rossz tapasztalatom van a kinti magyarokkal kapcsolatban, hidd el nekem, hogy amikor szükség van rá, mindig találsz valakit, aki segít. Ha mást nem, engem a blogi.hu-n. ;)
Facebook-funkciók Blogi.hu Apps alkalmazással

ausztriai munka étterem személyzeti szállás fizetés hotel konyha munkakeresés munkatapasztalat nyelvtudás szakképesítés

Ugrás az oldal tetejére

ausztriai munka(45) munkakeresés(26) Ausztria(23) nyelvtudás(23) munkatapasztalat(22) étterem(18) hotel(16) Karintia(15) kirándulás(15) vendég(14) Tirol(14) Gerlos(13) segítség(12) Facebook(12) konyha(12) Milchbar(11) fizetés(10) nyár(10) Zillertal(9) Ossiacher See(9) szezonkezdet(8) tópart(7) tél(7) vállalkozás(7) változás(6) gyakorlat(6) buli(6) személyzeti szállás(6) szakképesítés(6) Mayrhofen(6) személyiségfejlesztés(5) önmegvalósítás(5) kollégák(5) nyelvtanulás(5) köszönet(5) élőzene(4) zenekar(4) állásinterjú(4) időjárás(4) Bécs(4) étlap(4) Magyarország(4) Olaszország(4) strand(3) pozitív gondolkodás(3) vakáció(3) felkészítés(3) interjú(3) Achensee(3) park(3) német(3) magyar néptánc(3) Dél-Tirol(3) szezonvég(3) család(3) tánc(3)

Adatkezelési tájékoztató|Impresszum, kapcsolat|Gyakran ismételt kérdések

Honlapunkat a következő böngészőkhöz optimalizáltuk:
Apple Safari 5.1.7+ Google Chrome 26.0.1410.64+ Internet Explorer 8.0+ Mozilla Firefox 20.0+ Opera 12.15+

Copyright © 2013-2018 blogi.hu v1.62 - Minden jog fenntartva!