Regisztráció|Bejelentkezés|Elfelejtett jelszó

Nevezz nagyképűnek ha akarsz!

szerző: |2014. február 12. 18:53:44, Gerlos (Ausztria)|módosítva: 2014. február 12. 19:08:41

Nevezz nagyképűnek ha akarsz! Mai témám sajnos nem túl pozitív hangvételű, de létező problémáról van szó, tehát muszáj vele foglalkozni. Aki tag a fb-on legalább egy osztrák csoportban, biztos vagyok benne, hogy már több ízben szembesült olyasmivel, amiben nekem is részem volt legutóbb néhány nappal ezelőtt. Történt ugyanis, hogy megosztottam egy szerintem igen figyelemre méltó és roppant tanulságos cikket egy osztrák csoportban. Ajánlottam minden külföldre induló figyelmébe - bécsi kalandjait írta meg egy fiatalember a Határátkelő című blogon. Akit érdekel a bejegyzés, itt elolvashatja:
http://hataratkelo.blog.hu/2014/01/23/ausztriarol_diohejban

Elég rövid időn belül igen sokan lájkolták amit megosztottam. S természetesen ahogy lenni szokott az ilyen helyeken, hamarosan felbukkant egy hozzászóló is, aki már azzal kivívta a tiszteletemet, hogy megszólítva engem, nem volt hajlandó leírni a nevemet, mindössze T. Kommentelőnek nevezett... :P A továbbiakban pedig nem spórolva idővel és szarkazmussal kifejtette nem túl hízelgő véleményét rólam és a bejegyzés írójáról egyaránt. Mindezt úgy, hogy nagyképűnek és fellengzősnek titulálta a szerzőt, miután elismerte, hogy fogalma sincs az előzményekről, s azok egyáltalán nem is érdeklik őt. Elég korrekt véleményalkotás, nem? És sajnos annyira jellemző a fb osztrák csoportjainak többségére. :( Hogy mindegy miről van szó, csak valami negatívat szóljanak hozzá. Hogy szidhassanak valakit és nem túl intelligens módon földbe döngölhessék, ahelyett hogy kulturáltan fejtenék ki, amennyiben ellenvéleményük van. Ami naná, hogy nem tilos, hisz miért is értene egyet mindenki mindenben?

Elolvasva a nekem címzett sorokat, igyekeztem menteni a menthetőt és mivel nem akartam hagyni elfajulni a vitát, kértem, hogy akinek nem inge, ne vegye magára a cikkben leírtakat. Sajnos persze régóta tudom, hogy akinek meg illene szuperszonikus sebességgel felöltözni, az úgysem teszi meg... :P Folytatódott tehát a kommentelés az illető által elkezdett hangnemben. Észosztónak titulálta a szerzőt, aki hülyének néz másokat. Védelmébe vette azokat a családokat, akik nyelvtudás nélkül indulnak külföldre, mondván hogy se pénzük se idejük tanulni. Már megint a kedvenc téma köszön vissza! Miért nem képesek elhinni a most kijönni tervezők a régóta kint lévőknek, hogy nem rosszat akarunk, mikor egyre-másra azt szajkózzuk, ne induljanak neki úgy a külföldi munkának, hogy nem képesek megérteni másokat és megértetni magukat. Munkaadóval, kollégákkal, orvossal, hivatali ügyintézőkkel. Egyikünk sem mondta soha, hogy attól, hogy valaki nem beszéli a nyelvet nem lehet megbízható, tisztességes, jó munkaerő. De hiába az, ha képtelen a kommunikációra. Jó játék az „activity”, csak napi tizenórában űzni nem túl szórakoztató. Ezt lenne jó, ha megértené és elfogadná mindenki, aki a nyelvtudás nélküli külföldi munka mellett kampányol harsogva.

A kedves kommentelő még azt is kihangsúlyozta, az hogy mi már itt vagyunk egy ideje, nem jogosít fel minket a nagyképűsködésre, s közölte, hogy nem kell elájulnunk az itteni élettől: ugyanúgy itt is divat a kórházban hálapénzt adni, sok helyen nem jelentik be az alkalmazottakat, és kihasználják őket. És itt is vannak rendes főnökök, fölösleges mindjárt az elején elijesztenünk a kétségbeesett magyarokat, akik utolsó esélyüket a kijövetelben látják. Eszemben sincs az osztrákokat magasztalni, de 7 év alatt nem akadt velük több személyes problémám, mint otthon a magyarokkal. Nagyképűnek titulálni azért, mert az ember segítő szándékkal megírja a véleményét az itteni boldogulás esélyeiről, amik nem légből kapott félinformációk, hanem többéves tapasztalat eredménye? :( Kötekedőnek neveztetni olyantól, aki azzal kezdi a hozzászólást, hogy másokat szapul ismeretlenül, s egy megosztáshoz írt pár soros bejegyzés alapján ítél meg embereket? Nos, aki saját bevallása szerint előzmények ismerete nélkül alkot véleményt valamiről/valakiről és hozzá is teszi, hogy azok nem érdeklik őt, nos az nyugodtan nevezzen engem nagyképűnek. Ilyen embertől nem is várok semmi jót.

Nevezz nagyképűnek ha akarsz!Kicsit később tetszett, mikor a fenti szóváltást olvasva, egy hölgy hozzászólásában azt olvastam, most már valóban egyre jobban érdekli őt, hogy tud valaki nyelvtudás nélkül boldogulni idekint... Szívből mosolyogtam a javaslatán, mikor feldobta az ötletet, forgathatna valaki filmet közülük egy kinti napjáról - természetesen olyan, aki kint dolgozik nem tud németül, de mégis mindent el tud intézni (bevásárlás, hivatal, bank + munkahelyi feladatok). S egy később kommentben a hölgy azt is leírta, hogy egy másik fb-os osztrák csoportban, ahol adminként tevékenykedik, napi szinten számtalan olyan üzenetet kap, hogy „átvertek, mit csináljak?”, „kint vagyok, de nem találok munkát”. 'Értelemszerűen nem azokról van szó, akik megfelelően beszélik a nyelvet ahhoz, hogy boldogulni tudjanak. Számomra egyszerűen felfoghatatlan, hogy sokan még egymást buzdítják, hogy jöjjenek csak külföldre, mert simán lehet boldogulni nyelvtudás nélkül. Mintha egymást akarnák a szakadékba rángatni. Érdekes lenne tudni a nyelvtudás nélküliek közül ki hogy vett ki egy lakást, beszélt egy munkaadóval, intézte a hivatali papírokat német nélkül? Halkan jegyezte meg, hogy sokan épp a nyelvtudás hiánya miatt, nem is tudnak olyan papírokról, hogy tartózkodási engedély, vagy bármi, ami szükséges. Netán dolgoznak bejelentés (kvázi biztosítás) nélkül, mert fogalmuk sincs, hogy mit írattak velük alá.' (idézet a hozzászólásból)

Előkerült megint a másik örök téma is: diplomás(nagyképűek) kontra nem diplomás kisember ellentéte. Ezzel kapcsolatban az jutott eszembe, hogy sok diplomás ismerősöm van, aki nem tartja magát többnek másoknál, azért mert van egy papírja, amiért évekig tanult, éjszakázott, lemondott sok mindenről. Mint ahogy olyanokat is fel tudnék sorolni szép számmal, akikbe nem sok intelligencia szorult, továbbá eszükben sincs tanulni és képezni magukat semmilyen szinten (sem szakmailag, sem nyelvtudást illetően), viszont remekül meg tudják mondani a frankót mindenkinek. Mégpedig bármilyen témában! Jobban tudnak mindent másoknál és ennek úton-útfélen hangot is adnak. Aztán csodálkoznak, mikor mások nem viszonyulnak hozzájuk túl barátságosan.

És idéznék még egy nekem nagyon tetsző kommentet a fent említett szópárbajból: 'Nem nagyképűsködni akarok és szeretek is segíteni másoknak, de ha nem tudnak németül, milyen munkát várnak el még is? Hogy fognak megírni egy önéletrajzot? Ha valaki ide ír, feltételezem, hogy egy ismerőse sincs külföldön, aki mondjuk németül megírná neki az önéletrajzot. Vagy ha van, akkor miért nem megy mindjárt oda munkát keresni? Nem hogy németül írni és olvasni nem tudnak, de még magyarul sem, mert a 6 soros posztjuk hemzseg a helyesírási hibáktól. Ez az a kaliber, amit rögtön tovább lapozok, anélkül, hogy bár mi is megrendülne bennem, amiért nem segítek. Nem is fogok! … … Tehát, vagy legyen elegendő német nyelvtudásod ahhoz, hogy legalább be tudj mutatkozni, meg értsd meg mi az, hogy vödör, meg felmosó rongy, vagy legyen olyan szaktudás a fejedben és a kezedben, ami miatt ide hívnak majd az osztrákok dolgozni és ha németül nem is tudsz, de legalább angol nyelven el tudsz velük társalogni. Ha ezek a dolgok nincsenek meg, nem, hogy ne gyere ide, de ne is írj olyat, hogy bár mi jó lenne, meg jönnél. Minek, meg hova? Itt sokkal keményebb az élet mint otthon. Ezt bár ki igazolja, aki ki jött ide szerencsét próbálni, sokkal nagyobb lelki állóképesség kell egy idegen országban talpra állni a sokszor semmiből, mint ugyan ezt megtenni mondjuk otthon.'

Nem azt akarom elérni, hogy változtassák meg a véleményüket, akik szerint én és a hozzám hasonló évek óta kint dolgozók nagyképűek vagyunk. Azok az emberek igazából nem érdekelnek. Inkább csak sajnálom őket, hogy milyen rossz lehet nekik folyton hadakozni valakivel. Bár tudom, hogy tulajdonképpen ebben élik ki magukat és fogalmuk sincs róla, milyen romboló hatással vannak a saját életükre is, nem csak másokéra. Mindegy, nekik hiába is beszélne az ember. Nem is teszem. :P Mindössze annyit szeretnék, ha a nyelvtudás nélkül külföldre készülők elgondolkoznának azon, hogy megéri-e kockáztatni és nekiindulnia nagy bizonytalanságba? Mert az, aki minket lehurrog és nagy mellénnyel támogatja az ő kijövetelüket, az közel sem biztos, hogy segíteni fog nekik, mikor idekint lesznek munka, szállás, pénz és további remények nélkül...

Facebook-funkciók Blogi.hu Apps alkalmazással

« előző
Influbene, gyümölcshegyek és napi 4 liter tea

következő »
„Tökmindegyhovacsakvegyenekfel” hozzáállás

ausztriai munka nyelvtanulás nyelvtudás munkatapasztalat munkakeresés Facebook segítség

Ugrás az oldal tetejére

ausztriai munka(45) munkakeresés(26) Ausztria(23) nyelvtudás(23) munkatapasztalat(22) étterem(18) hotel(16) Karintia(15) kirándulás(15) vendég(14) Tirol(14) Gerlos(13) segítség(12) Facebook(12) konyha(12) Milchbar(11) fizetés(10) nyár(10) Zillertal(9) Ossiacher See(9) szezonkezdet(8) tópart(7) tél(7) vállalkozás(7) változás(6) gyakorlat(6) buli(6) személyzeti szállás(6) szakképesítés(6) Mayrhofen(6) személyiségfejlesztés(5) önmegvalósítás(5) kollégák(5) nyelvtanulás(5) köszönet(5) élőzene(4) zenekar(4) állásinterjú(4) időjárás(4) Bécs(4) étlap(4) Magyarország(4) Olaszország(4) strand(3) pozitív gondolkodás(3) vakáció(3) felkészítés(3) interjú(3) Achensee(3) park(3) német(3) magyar néptánc(3) Dél-Tirol(3) szezonvég(3) család(3) tánc(3)

Adatkezelési tájékoztató|Impresszum, kapcsolat|Gyakran ismételt kérdések

Honlapunkat a következő böngészőkhöz optimalizáltuk:
Apple Safari 5.1.7+ Google Chrome 26.0.1410.64+ Internet Explorer 8.0+ Mozilla Firefox 20.0+ Opera 12.15+

Copyright © 2013-2018 blogi.hu v1.62 - Minden jog fenntartva!