Regisztráció|Bejelentkezés|Elfelejtett jelszó

Egy nyugodt sziget az egész napos rohanásban, ahol megkérdezik tőled: hogy vagy? ;)

szerző: |2014. május 28. 17:49:51, Vorderstoder (Ausztria)

Egy nyugodt sziget az egész napos rohanásban, ahol megkérdezik tőled: hogy vagy? ;) Május 20-án kelt bejegyzésemben már beharangoztam Nektek következő „kiruccanásom” színterét, az innsbrucki Fornetti lelőhelyet, amit Kati és Zoli az idei évben, március elején nyitott. Ezúttal is a páros hölgy tagja válaszolt a kérdéseimre - mesélt a kezdés előzményeiről, s megemlítette jövőbeni terveiket is. Tartsatok velem a Panificio Innsbruck kulisszái mögé, s aki teheti látogassa meg majd őket személyesen is a Brixner straße 1. szám alatt, ha az alábbi sorok felkeltik az érdeklődését. Klein aber fein! ;)

- Hogy kerültetek ki külföldre és mióta vagytok itt? Mikor nyitottátok az üzletet?
- Zoli már körülbelül 20 éve dolgozik Ausztriában, a vendéglátásban. Nekem még csak 4 éves múltam van idekint. Párom az üzlet megnyitásáig konyhafőnökként dolgozott – először Stansban, a Wellneshotel Schwarzbrunnban (****Superior), utána pedig Maurach am Achensee-nél, az Erlebnis Hotel Sonnalpban (****). Én az utóbbi helyen voltam szobalány és ott jött a szerelem. Az üzletet 2014. március 6-án nyitottuk. Jelen pillanatban nincsen még alkalmazottunk, de gondolkodunk valamilyen részmunkaidős megoldáson.

- Miért pont Innsbruck?
- Jenbachban lakunk, ami körülbelül 30 km-re van Innsbrucktól. Gondolkoztunk rajta sokat, hol lenne érdemes ilyen üzletet nyitni és a nagyváros győzött a nagy számok törvénye alapján. Nem titkolt szándékunk, hogy legyen több üzletünk is, de ahhoz, hogy megismertessük és megszerettessük a termékeket az itteniekkel, Innsbruck tűnt ideálisnak. Ausztriában ez a fajta „mini süti“ nem elterjedt, viszont nagyon ötletesnek tartják, mert ideális rendezvényekre, szemináriumokra, szülinapra, vagy bármilyen családi vagy baráti összejövetelre. Értelemszerűen nagyobb mennyiségek esetén előrendelést is felveszünk a termékekre.

- Magyarok vagy külföldiek járnak inkább hozzátok?
- Megmondom őszintén azt gondoltuk, hogy sokkal több magyar fog jönni, ezzel szemben a napi rendszeres vevőink inkább osztrákok vagy az itt élő egyéb nemzetiségek tagjai – afrikaiak, románok, törökök. Sajnos azt kell mondjam, a magyar sokszor fura nép. Van aki őszintén örül ha a honfitársa próbálkozik, de talán még többen vannak azok, akik irigyek. Általánosságban azért elmondhatjuk, hogy nagyon sok elismerést kapunk, sokan dicsérnek minket és nagyon jó, hogy alig három hónap után már vannak törzsvendégeink is.

- Volt-e magyar kollégátok a korábbi kint töltött időszakban, mielőtt belevágtatok a saját vállalkozásba? Ha igen, milyen tapasztalataitok voltak velük kapcsolatban?
- Sok magyar kollégánk volt. Az tapasztalatok pedig elég vegyesek. Ami elődleges, hogy a magyarok nagyon tudnak dolgozni, amit itt szeretnek és ki is használnak olykor- olykor a munkáltatók. Lelkiismeretesek vagyunk és sokszor még a túlóra sem számít. (Persze bőven van sajnos kivétel, aki erősíti a szabályt.) Dolgoztunk olyan sráccal, aki keveset beszélt németül, viszont nagyon jó szakember volt, de olyannal is, aki megfelelően beszélte a nyelvet, de a munkájában trehánynak bizonyult. Mostanság elég nehéz úgy jó munkát találni, hogy nem tudsz kommunikálni németül legalább annyira, hogy úgymond el tudd adni magad. Sok a NYELVET BESZÉLŐ jelentkező, így nagy a választék. Szerencsére ahol mi dolgoztunk, az Achenseenél nagyon jó kis csapat alakult ki. Viszont azt vettem észre, hogy ha sokan vannak a magyarok egy helyen akkor beindul a klikkesedés... Persze ez csak az én véleményem.

Egy nyugodt sziget az egész napos rohanásban, ahol megkérdezik tőled: hogy vagy? ;)- Származott-e valaha bármi hátrányotok Ausztriában abból, hogy magyarok vagytok?
- Nem, nem igazán. Nem volt megkülönböztetés amiatt, hogy külföldiek vagyunk. Az ügyintézés során nagyon kedvesek és segítőkészek voltak, bár ha most kezdenénk, lenne amit máshogy csinálnánk, de ahogy szokták mondani csata után okos a katona.

- Körülbelül mennyi kezdőtőkére van szükség egy hasonló üzlet megnyitásához? Igényelhető-e esetleg bármilyen állami támogatás?
- Pénzből annyi fogy el amennyid van, és ez tényleg nem csak vicc. Bérleti díj, adók, közvetítési díj, bér + járulékok. Ezeken felül jön a plusz, attól függően hogy mibe vágsz bele pl: arculat, bútor, azok a kézzel fogható eszközök, amik konkrétan a vállalkozáshoz kellenek, na meg nem árt esetleg egy kis reklám sem már a nyitás előtt. Vannak egyébként tanácsadások, ahol ezeknek pontosan utána lehet járni. Annak ismeretében, hogy tudod mit szeretnél, az mennyibe fog neked kerülni, mennyit kell ahhoz termelni, hogy megérje. Ez az osztrákok érdeke is, hogy valami olyanba kezdj, ami pénzt hoz nem csak neked, de nekik is és ne menj csődbe. Ha tudod mit akarsz, és van egy jó üzleti terved, akkor elindulhatsz az úton, mert ha tényleg valós dologról van szó, akkor segítenek. Itt nem kifejezetten az anyagi támogatást értem, mert az nem igazán sok adódik. Mi munkanélkülin voltunk addig míg a „járkálós” dolgokat el nem intéztük. Ez is egyfajta segítség, hogy nem közvetítettek ki, viszont 3 hetente le kellett jelentkezni és beszámolni hol tartunk.

- Lehet-e kapni nálatok a Fornettin kívül tipikus magyar termékeket? Hogy tartotok nyitva?
- Alkalomszerűen volt már Túró Rudi és Sportcsoki, de ez inkább csak a magyarok felé kedveskedés és nem rendszeres. A nyitvatartásunk a következő: hétfőtől péntekig reggel 6 és este 6 között, szombaton pedig reggel 6-tól délután 4-ig. Vasárnap és ünnepnapokon pedig zárva vagyunk.

- Apropó azért éppen Fornetti, mert magyar? :)
- Igazából azért, mert Zoli kecskeméti és a Fornetti is az! Az kérdés sem volt, hogy olyan dolgot kell csinálnunk, ami hiányzik az osztrák piacról. Ebben persze az is jó dolog, hogy egy kis hazait csempészhetünk a mindennapjainkba. Vannak nagyon kedves történetek, amik sokat segítenek a kezdeti nehézségeken. Jó látni azt, amikor egy idősebb embernek könny szökik a szemébe a „pogácsa“ láttán, mert ilyet „ODAHAZA“ evett még 1956 előtt. Vagy ott vannak azok, akik a hitelcsapda miatt jöttek ki mostanában, család otthon, apa melózik annyit amennyit csak bír és neki mi vagyunk a napi „hogy vagy, mi újság, milyen napod volt“. Az lenne a célunk, hogy mindenkinek – mindegy, hogy az illető milyen nemzetiségű – a Fornetti mellé egy mosolyt is átadjunk. Tudom hogy ez sokak számára talán kicsit csöpögősen hangzik, de hidd el hogy működik! Ha mosolyogsz, az emberek visszamosolyognak Rád és máris szebb a napja mindenkinek.

- Mit tanácsolnátok annak, aki most akar kijönni Ausztriába dolgozni?
- Nehéz ez a kérdés. Sok már a külföldi és egyre inkább válogatnak a munkaadók, hisz megtehetik. Ha tud az ember németül, akkor nagy baj nem lehet, mert munka az akad éppen elég. Baj akkor van, ha nincs német tudás. Fontos tisztában lenni azzal, hogy itt sincs kolbászból a kerítés. Persze lehet szerencséje annak, aki jó szakember és van ismerőse idekint. De nem elég egy állást megszerezni, meg is kell tudni tartani, s ahhoz már folyamatos nyelvi fejlődés is szükséges. Lehet, hogy az ember elsőre nem álommelót talál magának, de kitartással és szorgalommal sokat el lehet érni. Aki igazán akarja, az fog boldogulni. Másik fontos tanácsom pedig az Ausztriába érkezőknek természetesen az, hogyha Innsbruckban járnak, feltétlenül látogassanak meg minket, igyanak nálunk egy jó kávét, egyenek hozzá pár szem „hazait”, s fogadjanak el mellé egy mosolyt, amit továbbadhatnak valakinek. ;)

Nos ilyen szívélyes invitálásnak bizonyára kevesen fognak tudni ellenállni, így remélhetőleg mihamarabb bővül Kati és Zoli magyar vendégeinek köre is. Én Felső-Ausztriából kívánok nekik sok sikert és napról napra több elégedett visszatérő vásárlót. Számomra mindig nagy öröm, ha hozzájuk hasonló gondolkodású embereket ismerhetek meg akárcsak virtuálisan is, az internetnek köszönhetően. Remélem sokan vagytok ezzel hasonlóan! :)

Én következő írásomban kicsit rendhagyó módon nem Ausztriában vállalkozó magyarokkal fogok beszélgetni, hanem egy olyan párossal, akik az álláskeresőket tudják segíteni abban, hogy eddigi nem kifejezetten eredményes próbálkozásaik után a változás útjára lépve sikerüljön nekik előre menekülni... ;)
B(l)ogi

Facebook-funkciók Blogi.hu Apps alkalmazással

« előző
Magyar kürtőskalács, házi lekvár, házi szörp Bécs belvárosában

következő »
Menekülj előre!

Ausztria Innsbruck Panificio interjú Fornetti mosoly vállalkozás vendég Achensee nyelvtudás

Ugrás az oldal tetejére

ausztriai munka(45) munkakeresés(26) Ausztria(23) nyelvtudás(23) munkatapasztalat(22) étterem(18) hotel(16) Karintia(15) kirándulás(15) vendég(14) Tirol(14) Gerlos(13) segítség(12) Facebook(12) konyha(12) Milchbar(11) fizetés(10) nyár(10) Zillertal(9) Ossiacher See(9) szezonkezdet(8) tópart(7) tél(7) vállalkozás(7) változás(6) gyakorlat(6) buli(6) személyzeti szállás(6) szakképesítés(6) Mayrhofen(6) személyiségfejlesztés(5) önmegvalósítás(5) kollégák(5) nyelvtanulás(5) köszönet(5) élőzene(4) zenekar(4) állásinterjú(4) időjárás(4) Bécs(4) étlap(4) Magyarország(4) Olaszország(4) strand(3) pozitív gondolkodás(3) vakáció(3) felkészítés(3) interjú(3) Achensee(3) park(3) német(3) magyar néptánc(3) Dél-Tirol(3) szezonvég(3) család(3) tánc(3)

Adatkezelési tájékoztató|Impresszum, kapcsolat|Gyakran ismételt kérdések

Honlapunkat a következő böngészőkhöz optimalizáltuk:
Apple Safari 5.1.7+ Google Chrome 26.0.1410.64+ Internet Explorer 8.0+ Mozilla Firefox 20.0+ Opera 12.15+

Copyright © 2013-2018 blogi.hu v1.62 - Minden jog fenntartva!