Regisztráció|Bejelentkezés|Elfelejtett jelszó

Bajban vagyok :)

szerző: |2013. június 7. 21:32:11, Landskron (Ausztria)

hattyúk Ritkán fordul elő velem, hogy nem jutok szóhoz, de a mostani szezonkezdéskor valahogy ez az eset forgott fenn. Egy hete, hogy itt vagyunk, és már kifelé menet nagy lelkesen tervezgettem az első Ossiacher See mellől hazaküldendő „levelemet”. Oly régen készülök rá, valahogy mégsem bírtam nekiállni.

Talán az lehet az oka, hogy megszoktam az amolyan sztorizgatós beszámolókat, itt viszont még nincs ilyesmire lehetőségem. Tudjátok mit, akkor írok arról, ami eddig történt. Jó is lesz, hogy kivételesen nem eresztem olyan bő lére a mondandómat. Arra adódik még alkalom a nyáron, merthogy itt aztán bővében leszünk a történéseknek, ahogy beindul az igazi szezon, abban egy pillanatig sem kételkedem. Egyelőre még elég kevés óraszámban dolgozunk, ráadásul ötnapos munkahetünk van, de nem bánom, mert tudom, hogy bőven pótoljuk majd nemsokára a mostani kiesést.

A vendégek száma egyelőre elhanyagolható, ebben én fő ludasként az időjárást, mint olyat jelölném meg. Bár a napsütéssel nincs baj mióta megjöttünk és kicsomagoltuk a jó időt, azért, amikor nem dolgozom, néha még fogja magát az eső és bepróbálkozik... Na jó, szinte minden nap. ;P De merem állítani, hogy a környezetünkre mostanság jellemző időjárásnál még mindig szebb idő van itt, nálunk. Szerencsére az árvízkérdés sem érint minket, bár a tóparton a padok elég mélyre vannak süllyedve, mert ennyire vizes a talaj, de ez legyen a legnagyobb bajunk.

kilátás a szobánkbólÉs akkor most lássuk a pozitívumokat. Meseszép helyen vagyunk, a szobánkból a tóra és a szomszéd község XI. századi apátságára lehet látni. Aki szívesen megnézné ezt a csodát, ajánlom figyelmébe a blogi.hu Facebook-oldalán található fotóalbumot.

Ha kiülünk a teraszra, szintén a tavat, és ráadás gyanánt a szemben lévő hegyeket látjuk. Velünk szemben a Gerlitzen Alpok található, és amúgy Villach városától kb. tíz percre vagyunk. Szóval a természet lágy ölén, de mégis a civilizáció elérhető közelségében „parkolunk”. Szerintem elég jó párosítás. Nem kevesen komoly pénzeket fizetnek egy errefelé eltöltött vakációért... :D – élni tudni kell, nemde? ;)

A vendéglő amúgy a tópart és az út között helyezkedik el. Ez annyit jelent, hogy a megéhező átutazónak nem kell sokat csalinkáznia a vendéglátó egységig, egyszerűen csak félrehúzza a kormányt, és begurul a jókora parkolóba. Aki pedig hajóval érkezik, onnan kiszállva nyílegyenesen a teraszunkra jut. A terasz és a hajóállomás között egy jelentős méretű nyilvános strand terül el, méltó párja jókora kerthelyiségünknek. A bentiekkel együtt amúgy – amit jó időben senki nem vesz igénybe állítólag – húsz asztalunk van, négyfőstől egészen a tíz férőhelyesig, szóval le tudnak ülni egy páran.

A vendégháznak van néhány szobája is, kb. húsz főt tudunk elszállásolni. Amikor olyan mázlim lesz, hogy a reggeliztetős műszakot nyerem meg magamnak, fél hétre bebattyoghatok kedves házvendégeinket megetetni, de eme jócselekedetem jutalmául aznap egész jó időben végzek majd. A tervek szerint heti forgásban fog működni a munkabeosztás, a váltótársam a főnökasszony fia lesz. Normális csókának tűnik, de mondjuk nem csoda, az anyja is tök egyszerű nőszemély. És itt most az egyszerűt nem abban az értelemben gondolom, ahogy mondjuk Győzike kapcsán használja az ember. :D Értsd: nincsenek elszállva maguktól, a srácnak van egy lánytestvére is, akivel már szintén első nap találkoztam, vele is minden rendben van, de őt amúgy sem sokat fogom látni a nyáron.

Kedves férjemet a konyhán nemzetközi hölgykoszorú veszi körbe, egy szlovák és egy orosz leányzóval dolgozik. Amúgy, mivel igen kis létszámú a csapat, valamennyire mindannyiunknak „multifunkciósnak” kell lennünk. Ebben a szellemben én első nap már három elutazó szobát raktam rendbe Maria (a szlovák lány a konyháról) vezényletével. Merthogy, mikor például ő szabadnapos, akkor sem állhat meg az élet, valakinek meg kell csinálni helyette, ami amúgy az ő dolga. Petim nem csak mosogat, de mindenféle előkészítő munkálatot végez, salátákat csinál, pizzázik, illetve most hogy még nincs túl sok vendég, különböző szabadtéri tevékenységgel köti le magát, úgymint: vakondtúrás egyengetés, lakókocsi takarítás, járdalapból út készítése, strand-nádmentesítés és egyéb nyalánkságok.

A szobánk szuper (még egy gyerekágyat is kaptunk, gondolom nincs hol tárolni :D), a kaja is jó, tehát egy szavunk nem lehet alapvetően.

horgászcsónakokNekem új kihívást jelent a karintiai dialektus értelmezése, mert bár tavaly is már ebben a tartományban dolgoztunk, ott valahogy nem tűnt fel ennyire, hogy tájszólással beszélnek a „hh”-k (helyi lakosok:D). A főnökasszony igyekezett már az első találkozásunk alkalmával felkészíteni rá, hogy sok horgász vendégünk van, akik elmondása szerint nem egyszerűek, de megnyugtattam, hogy ezzel aztán nem lesz gond. Aki síoktatókon, golfosokon és paplanernyősökön edződött, annak nem okozhat gondot néhány helyi csali-palival zöldágra vergődni. ;) És mivel az első hétvége (értsd: az első két napom) egy horgászverseny jegyében telt, mindjárt meg is győzhettem őt, hogy nincs aggódnivalója ezzel kapcsolatban. Igaz, hogy még nem vágom kívülről mindenkinek a nevét, de a főpecás már a szívébe zárt, szóval innentől sínen van az ügyem. Na, ez kevéssé volt stílusos. Mi passzolhatna ide jobban vajon? Sikeresen vízre szálltam? :)

És hogy a végére még egy kicsit a szabadidős tevékenységekre is kitérjünk, már szinte az egész nyárra vonatkozóan megvan a kirándulási tervünk. ;) Még tavaly sikerült begyűjteni annyi prospektust és potenciális úticélt, hogy várható volt, nem győzzük egy szezon alatt mindet végiglátogatni. Úgyhogy ezen a nyáron is szerepel az útitervben egy kis túrázás hegyen-völgyön-szurdokban, cseppkőbarlang-látogatás, néhány finom ebéd vagy vacsora, egy kis alpenstrasse-n elkövetett kanyargás kedves férjem kedvéért, aki síkvidéki csemete létére páréves jogosítvánnyal már bőven a hegyi utak szerelmese. Ja, és remélem idén végre eljutunk egy olyan helyre is, ahol megnézhetjük, hogy készülnek a klasszikus osztrák hegyi sajtok.

Ígérem, fotózunk is szorgalmasan, így akit érdekelnek a történések, követhet minket mindenhova. Igyekszem majd a dolgos hétköznapokról is minél színesebben referálni. Hamarosan megmutatom nektek milyen kilátás nyílik jó időben a Gerlitzen Alpenstrasséról és elmesélem, hogyan kivitelezhető az odajutás egy jóárasított szabadnapi program keretében.

Facebook-funkciók Blogi.hu Apps alkalmazással

« előző
Indulunk!

következő »
Első tiroli nyaram (2009), 3. rész

ausztriai munka nyár Ossiacher See kirándulás Karintia vendég Facebook időjárás

Ugrás az oldal tetejére

ausztriai munka(45) munkakeresés(26) Ausztria(23) nyelvtudás(23) munkatapasztalat(22) étterem(18) hotel(16) Karintia(15) kirándulás(15) vendég(14) Tirol(14) Gerlos(13) segítség(12) Facebook(12) konyha(12) Milchbar(11) fizetés(10) nyár(10) Zillertal(9) Ossiacher See(9) szezonkezdet(8) tópart(7) tél(7) vállalkozás(7) változás(6) gyakorlat(6) buli(6) személyzeti szállás(6) szakképesítés(6) Mayrhofen(6) személyiségfejlesztés(5) önmegvalósítás(5) kollégák(5) nyelvtanulás(5) köszönet(5) élőzene(4) zenekar(4) állásinterjú(4) időjárás(4) Bécs(4) étlap(4) Magyarország(4) Olaszország(4) strand(3) pozitív gondolkodás(3) vakáció(3) felkészítés(3) interjú(3) Achensee(3) park(3) német(3) magyar néptánc(3) Dél-Tirol(3) szezonvég(3) család(3) tánc(3)

Adatkezelési tájékoztató|Impresszum, kapcsolat|Gyakran ismételt kérdések

Honlapunkat a következő böngészőkhöz optimalizáltuk:
Apple Safari 5.1.7+ Google Chrome 26.0.1410.64+ Internet Explorer 8.0+ Mozilla Firefox 20.0+ Opera 12.15+

Copyright © 2013-2018 blogi.hu v1.62 - Minden jog fenntartva!