Regisztráció|Bejelentkezés|Elfelejtett jelszó

Az én titkom

szerző: |2015. február 25. 21:58:37, Gerlos (Ausztria)|módosítva: 2015. február 25. 22:08:49

Az én titkom A minap egy újdonsült ismerősöm kérdéseire válaszolva írtam meg az alábbi sorokat. Mikor nem sokkal később lelkendezve köszönte meg a mailemet, az jutott eszembe, hasznos lehet talán másoknak is elolvasni az alábbiakat.

A kérdések arra vonatkoztak, mit teszek meg napi szinten azért, hogy tudatosan jó irányban tartsam az életemet, miben lelem örömömet és mit tartok az életcélomnak.

Hogyan is fest hát egy napom ébredéstől lefekvésig? Az ébresztőórám fél hatra van állítva. ;) Most, hogy a téli szezonnak a felén túl vagyok, gyakran előfordul, hogy a szervezetem önkényesen felülbírálva az eszem által meghatározott ébredési időpontot, egész egyszerűen ignorálja a három telefon által szolgáltatott ébresztő dallamot, és 7 óráig tolja a felkelésem időpontját. :P Amikor viszont magamtól nyílik a szemem és mosolyogva ébredek, megköszönve hogy elegendő pihenés állt rendelkezésemre az előző nap után regenerálódni. Egyébként a fenti meghatározás, miszerint magam mögött tudhatok már jó pár hetet az Ausztriában töltött utolsó téli szezonomból azok kedvéért akik nem szakmabeliek „közmagyarra” lefordítva a következő jelentéssel bír: egy osztrák síparadicsomban holland vendégektől körülvéve a falu legnépszerűbb éttermében dolgozva december közepétől eltelt 2 hónap alatt már jelentős fizikai, lelki és szellemi erő befektetésén vagyok túl. Ez az éppen zajló és egyben utolsó kinti telem egyébként a 8. és mellette szerepel még 6 nyári szezon is, vendéglátós múltam pedig 20 évre tekint vissza. Fontosnak tartom ezt megjegyezni ahhoz, hogy kellőképpen megértse mindenki, milyen motivációtól hajtva döntöttem el, hogy a következő 20 évben némileg máshogy szeretném élni az életemet. ;)

Tehát térjünk vissza a többnyire 7 órás ébredéshez. Első dolgom Brian Tracy és „magyar hangja” Szabó Péter tanácsát követve azzal kezdeni a napomat, hogy minden egyes reggel leírom azt a számomra jelenleg 10 legfontosabb célt, amit az előttem álló bő két évben el akarok érni. Kijelentő mód, jelen idő, határidővel ellátva. :) Ez nagyjából 10 percet vesz igénybe. Utána elolvasom az alábbi négy könyvből az aznapi dátumhoz tartozó bejegyzéseket és ha valami különösen hasznosat találok benne, meg is szoktam osztani azokkal az ismerőseimmel, akikről úgy gondolom szintén értékelik, ha pozitívan indul a reggelük. A könyvek pedig a következők - 365 nap Napoleon Hill gondolataival, Rhonda Byrne: Határtalan gondolatok, Teng Ming-Tao: A Tao 365 gyöngyszeme illetve Osho mindennapra. :) Utóbbi bevallom előfordul, hogy kicsapja a biztosítékot, de többnyire azért ebben is értelmes és hasznos dolgokról olvasok. :) Ez a tevékenység további kb. 10 percembe telik.

Aztán bekapcsolom a laptopot és miközben meghallgatok néhány motivációs hanganyagot, kicsit körülnézek a fb-on. :P Szeretem magamat a valós életben és a virtuális világban egyaránt pozitív beállítottságú, nyitott, vidám emberekkel körülvenni, erre szolgál a Sikerre kódolva elnevezésű csoportom, amit kb. három éve alapítottam miután Debrecenben elvégeztem Szalay Ádám Sikerkód nevű kétnapos tréningjét, aki a Titok című filmből sokak számára ismert Jack Canfield „magyarországi követeként” oktatja a Vonzás Törvényének gyakorlati alkalmazását az életben. :) Abban a két napban ismerkedtem meg két olyan emberrel, akik azóta is fontos szerepet játszanak az életemben és bár mostanában nem tudtam olyan szorosan tartani a kapcsolatot velük, mint szeretném, de biztos vagyok benne, hogy ők tudják az „eltűnésem” oka mindössze az életem nagyon jelentős átalakulása s ezt megértve örömmel olvassák most ezeket a sorokat is és tudják, hogy jó úton haladok, még ha annak minden lépéséről nem is számolok be rendszeresen. ;)

Az említett csoport - ami egyébként kezdetben csak a két lánnyal való kapcsolattartásunk miatt jött létre és azt a célt szolgálta, hogy egyszerűbben tudjuk egymást elérni - alapítása óta kb. 700 fős csoporttá nőtte ki magát, ami most már mindenféle pozitív gondolat megosztására szolgál. Nagy örömömre szolgálnak azok az onnan származó ismeretségek, amiknek köszönhetően tőlem több száz kilométerre élő hozzám hasonlóan gondolkodó embereket ismerhettem meg. Mondhatom nyugodtan azt is, hogy rokon lelkeket, s életem alapját képezi azon meggyőződésem, hogy nincsenek véletlen találkozások az életben és mindenki aki az utunkba kerül az tanárunk és tanítónk is egyben.

Az én titkomMagáért beszél az a tény is, hogy az utóbbi időben egyre több olyan embert sodort az utamba például ez a csoport is, akiknek az életében nagy szerepet játszik a rendszeres testmozgás. Bevallom ugyanis, hogy ezen a téren van hova fejlődnöm és szeretnék is. Eddig alibiként szolgált számomra a szakmám, melynek köszönhetően napi nem kevés kilométert megteszek (a mai napig sajnálom, hogy sosem dolgoztam végig egyetlen szezont sem lépésszámlálóval :D ) s így volt hivatkozási alapom arra, miért nem sportolok semmit munka mellett illetve a szezonok közt otthon töltött szünetekben. :P Most viszont mikor már elérhető közelségbe került végre a mostani élet lezárása, egyre többször gondolkodtam azon hogyan és milyen formában lehet életem szerves részévé tenni a rendszeres testmozgást. :) Nem vagyok teljesen reménytelen eset, mert a kirándulások már régóta fontos helyet foglalnak el az életemben, igaz nem annyira a mozgás öröme hajtott eddig, hanem a megismerhető új tájak, emberek, fotótémák. :) Viszont hála a szakmai edzettségemnek azt szoktam mondani, hogy ha elegendő idő állna rendelkezésemre, akár a világ végére is elgyalogolnék örömmel. Az elmúlt években az otthoni szezonközti időszakban már többször rávettem magamat, hogy elmenjek futni, illetve hála egy kedves magyar ismerősömnek, aki itt a faluban elkezdett zumba órákat tartani, ebbe a mozgásformába is belekóstolhattam a közelmúltban. És be kell valljam, nagyon tetszett. :) Szóval még akármi is lehet belőlem.

Kicsit elkalandoztam a napirendem ismertetésétől, de akik régebb óta olvassák a blogot, netán akkor mázlijuk van, hogy személyesen ismerhetnek több éve :P azok már tudják, hogy a krónikus szómenésemnek előfordul, hogy nehezen szabok határt. :) Ez persze sokaknak nem különösebben nyeri meg a tetszését, de az utóbbi időben végre eljutottam odáig, hogy megértettem – és másoknak is igyekszem rendszeresen felhívni rá a figyelmét - hogy ha valakinek problémája van velem (illetve bárki mással), az az illető problémája és neki kell vele foglalkozni, hogy megoldja a kérdést, nem nekem. :D Mióta ezt megértettem, sokkal könnyebben veszem bizonyos finoman fogalmazva nehéz természetű emberek jelenlétét az életemben. ;) Azokét, akiket nem tudsz elkerülni – közvetlen kollégák, közeli hozzátartozók stb. :)

Visszatérve tehát a „hogy telik egy napom” című történethez, éppen a rendszeres audio ingerbevitelnél tartottam. :) Kb. 1 órányi hanganyag az, amit rendszeresen meghallgatok minden nap. Nem szól túl hangosan, inkább csak amolyan háttérzajnak mondanám, ahhoz pontosan elegendő, hogy halkan duruzsolva eljuttasson nem kevés fontos információt a tudatalattimba, miközben én a napi levelezésemet intézem. A Titok című filmet is így szoktam egyébként időről-időra újra”nézni”, mikor úgy érzem, hogy elkelne egy kis plusz tuning az életembe. :) Ami a hanganyagokat illeti, az egyik egy nagyon kedves barátomtól kapott saját összeállítás, olyan remek filmekből van összevágva, mint a Békés harcos útja, a Carter edző, Minden héten háború stb. A másik Domján Laci 101 pozitív állítás c. anyaga, ami fent van a youtube-on is. Mindenkinek ajánlom a figyelmébe ez utóbbit, ahogy Balogh Bélától a Tudatalatti csodálatos hatalma c. összeállítást is. Utána olvasok fél órát, valamilyen önfejlesztő jellegű irodalmat, legutóbbi fantasztikus élményem Earl Nightingale: A legnagyobb felfedezés című könyve volt. Most pedig éppen Robin Sharmától A siker kézikönyve van soron! IMÁDOM!!!!! Nem tudom ismeritek-e, ha még nem olvastátok, feltétlenül ajánlom h. saját jól felfogott érdeketekben tegyétek meg. ;)

Miután ezekkel a dolgokkal végeztem, eljön az ideje, hogy összekészüljek és bemenjek dolgozni a munkahelyemre. Itt még kb. 150 napom van hátra és mikor az utolsó lapot is letéphetem véglegesen az alkalmazotti lét kalendáriumából, elkezdem azt az életet élni végre otthon, amiről mindig is álmodtam, de korábban sosem mertem volna elhinni, hogy részem lehet benne. ;) Ja öltözködés közben még kicsit tuningolom magamat a kedvenc zenéim meghallgatásával, hogy valóban őszinte lehessen a mosoly, amivel megjelenek az étteremben és amit praktikusan érdemes megőriznem egészen a nap végéig. Egyrészt saját magam miatt, másrészt mert ahogy mondani szokták, az a pincér, aki nem tud mosolyogni, jobban tette volna, ha vendégnek születik. :D Tehát a napom mosolyogva telik, hiszen egy felszolgálónál ez amúgy is munkaköri kötelesség egyébként. :) Igyekszem türelmes és kedves lenni mindenkivel, beleértve a kollégáimat is, ami nem mindig könnyű, de szeretem a kihívásokat. :D

Az én titkomA délutáni pihenőmet (már amikor nem csak jár, hanem jut is :D) szintén igyekszem hasznosan és értelmesen eltölteni, de erre az időszakra már néha elcsúszom kicsit és előfordul, hogy magába szippant a fb-os üzenőfal. :P Tehát van még bőven hova fejlődnöm ami a következetességet és önkontrollt illeti. :) Azért többnyire olvasással, hanganyagok hallgatásával vagy a blogomra készülő írások összeállításával töltöm ki ezt a nem túl sok időt is. Ami az utóbbit illeti, nagy örömömre szolgál, hogy lassan két évvel ezelőtt megszülethetett, hála egy olyan embernek, aki megteremtette hozzá a technikai hátteret és egy rendkívül klassz dizájnt, így nekem mindössze a tartalomfelelős feladatát kell betöltenem a képanyagot és az írásaimat szállítva. :) Ez az ember egyébként a volt férjem, akinek ezúton is szeretném megköszönni az eddigi és reményeim szerint jövőbeni segítségét is abban, hogy egy korábban csak hobbiként számon tartott dolognak, az írásnak sikerült számomra ilyen kereteket adnia, hogy az internetnek köszönhetően sok embert elérhetek és megoszthatom velük a gondolataimat. A blog egyébként tekintettel arra, hogy mint már többször több helyen említettem, ősztől befejezem az ausztriai munkát (legalábbis a mostani formájában :D ) a közeljövőben kicsit átalakul majd. Persze ezután is leginkább rólam fog szólni, de már nem a külföldi munkavállalás lesz a középpontjában, hanem hogy én miért költözöm haza és tartom fontosnak, hogy minél többen ezt tegyék azok közül, akik már külföldön szereztek tapasztalatot és tudást különböző területeken. ;)

Visszatérve ismét a napirendemre, esténként mikor végzek igyekszem már legtöbbször be sem kapcsolni a laptopot. Az utóbbi időben egyre kiemelkedőbb teljesítményeket érek el ezen a téren is, amiben persze jelentős szerepe van a cég mesébe illő internetezési lehetőségeinek is. :) Értem ezalatt azt, hogy a vétel a pincének azon részében ahol én lakom, az idő nagy részében a „hol volt, hol nem volt” elve alapján működik. :) Esténként tehát lefekvés előtt még olvasok kicsit és naplót írok. Ezen kívül pedig elmaradhatatlan a hálanapló megírása is, amiben megköszönöm azokat a klassz dolgokat, amikben részem volt a nap folyamán. Van egy kisalakú füzetem, abba szoktam írni 1-1 oldalt minden nap, ez olyan kb. 15 dolgot jelent. Ja és ugyanattól a barátomtól, akitől a fent említett hanganyag van, megkaptam ősszel a Pozitív gondolatok naplóját, amit szintén rendszeresen vezetek.

És ha már boldogság, akkor nem hagyhatom ki, hogy megemlítsem a 100HappyDays elnevezésű remek kezdeményezést, melyet most már második alkalommal kezdtem el és nagy segítség az ember számára ahhoz, hogy mindig meg tudja tartani a pozitív hozzáállását, még azokon a napokon is, amikor nem éppen a legjobban mennek a dolgai. ;) Mert minden napban lehet találni valamit, aminek az ember örülhet. Nem szégyellem bevallani, a nyáron volt, hogy mindössze annyit sikerült posztolnom „napihepi”-ként a fb-ra, hogy azt a 24 órát is túléltem. :D De a lényeg, hogy nem hagytam abba, hanem végigcsináltam a 100 napot, ami nagyon jó hatással volt az életemre. Most pedig már legnagyobb örömömre „követőim” vagy inkább úgy mondom KÍSÉRŐIM is akadtak a 100 napos boldogságprogramban, amiről ha érdekel Titeket a következő linken olvashattok bővebben: http://www.100happydays.com/hu/. :) Aki elolvasva a „nevezési feltételeket” úgy dönt, hogy belevág, nagyon örülnék neki, ha megírná nekem az „Impresszum, kapcsolat” menüben feltüntetett e-mail címemre. ;)

Az én titkomVisszakanyarodva az elejére, ahol említettem hogy ez az írás egy kedves újdonsült ismerősöm kérdéseire válaszolva kezdett megszületni, az után is érdeklődött az illető, hogy vajon mi a legmeghatározóbb az életemben? Nos, sokáig nem nagyon mertem nyilvánosan felvállalni, mert bizonyos körökben nemhogy nem divat az ilyesmi, de jó esély van rá, hogy az embert kiröhögik/elmebetegnek nézik/megvetően legyintenek rá – vérmérséklet függvénye a dolog. Aztán úgy alakult (mert úgy alakítottam :D ) hogy az utóbbi időben szerencsére egyre messzebb kerülök a fent említett embercsoportoktól, ezért úgy gondolom nem csak négyszemközt mondhatom el nyugodtan bárkinek, hogy mit tartok a legnagyobb célomnak. Már csak azért is, mert megtanultam végre legyinteni azok véleményére, akik ahelyett hogy elismernék az ember törekvéseit, de legalább azt, hogy egyáltalán van valami célja az életben, csak kritizálni tudják mások pozitív hozzáállását, sőt többnyire még arról is igyekeznek meggyőzni, hogy 2015-ben Magyarországon esély sincs arra, hogy hasonló gondolkodással az ember ne éhen haljon, hanem bármilyen apró eredményt elérjen. Szóval ezennel nyilvánosan kijelentem, az előttem álló 50 évet azzal töltöm, hogy segítsek másoknak elérni az életben azt, amit szeretnének, miközben én is elérem a magam céljait. Illetve minden ami ezzel kapcsolatos - hogy tanuljak és fejlődjek olyan dolgokban, amiket aztán másoknak át tudok adni, hogy ők is sikerrel alkalmazzák a saját életükben. Akinél még nem sikerült kivernem a biztosítékot, sőt uram bocsá' még az érdeklődését is felkeltettem, hogyan akarom mindezt véghezvinni, annak ajánlom figyelmébe a Dolgozz velem! menüpontot, illetve annak az embernek az oldalát (http://asikertervezheto.hu), akinek már most is sokat köszönhetek és a jövőben együtt dolgozva vele igyekszem maximálisan megszolgálni a belém vetett hitét és bizalmát.

És hogy miben kell még fejlődnöm? Sok mindenben, de ami most a legnagyobb kihívás az életemben az a megfelelő időgazdálkodás. Ha esetleg ebben a témában van ötlete bárkinek, nagy örömmel veszem. Ezt is megírhatjátok az e-mail címemre. Akár könyv, amit olvastatok, vagy hanganyag, ami nagy hatással volt rátok. Lehetőség szerint magyar nyelvű inkább, illetve esetleg német is lehet. :) Bár nagyjából az angolt is értem, de abban is van még hova fejlődnöm. Ez is egy cél, illetve az olasz nyelv megtanulása. Mert négy nyelven előadásokat tartani és könyvet írni azért csak eredményesebb, mint csak magyarul. ;) És hogy mi motivál? Az hogy minél többek életébe hozzak pozitív változást. Kinek milyen formában tudok. ;) Van akinek csak azzal, hogy mosolyogva teszem le a kávéját az asztalra, megdicsérem a frizuráját, vagy megköszönöm, hogy nálunk vacsorázott. Van akinek úgy, hogy segítek kijönni Ausztriába dolgozni – na ez a ritkább! :D Úgyhogy légyszi ne kezdjetek el tömegesen ilyen jellegű kérésekkel megkeresni, ezt ugyanis meglehetősen ritkán teszem és akkor is csak olyan emberekkel, akikben érzek valamit többet. Ne kérdezd mit, mert nem tudom pontosan meghatározni. ;) Talán akkor járok legközelebb az igazsághoz, ha azt mondom, elég annyi, hogy süssön róluk, hogy nagyon akarják a dolgot és értékelik a segítséget. Nem, nem azzal, hogy hosszasan hálálkodnak. Nem emiatt teszem, bár persze nem titkolom, jólesik egy-egy köszönöm. :) –Ahogy az is, ha legalább azt az egy szezont amit itt lehetnek végigcsinálják, akármilyen helyre is kerültek és nem hagynának szarban semmiképpen. :)

És hogy mit szeretek legjobban az életben? Egyrészt tanulni és fejlődni, mióta az eszemet tudom, falom a betűket. Aztán jó pár éve jött még hozzá az írás és fotózás is, mint hobby. Nem tudom ismeritek-e a a P.S. I love you c. filmet, abból való a blogom mottója is, melyet Hollytól kölcsönöztem a filmből: „Az a dolgom, hogy alkossak. Az már édesmindegy, hogy mit.” :) Másrészt új ismeretségeket kötni, megismerni hozzám hasonlóan gondolkodó embereket, tanulni tőlük és továbbadni nekik azt, amit én tudok és úgy gondolom pozitív változást hozhat az életükbe. Imádok utazni, megismerni új helyeket, élvezni az életet, jókat enni, sokat nevetni... Talán ezek a dolgok a legmeghatározóbbak az életemben. :)

Amit pedig most a legjobban várok az életem első repülőútja Londonba március végén egy 4 napos Tony Robbins szemináriumra, aminek a címe: Szabadítsd fel a belső erőd! :) Az ottani élményekről pedig természetesen majd itt is beszámolok. Addig is, akinek van kedve megismerni közelebbről vagy úgy gondolja, hogy tanulhatok tőle valamit, keressen meg bátran e-mailben. ;) Ha nem is azonnal, de ígérem belátható időn belül válaszolok minden levélre. :) Üdvözletemet küldöm a csodaszép behavazott tiroli hegyek közül, második otthonomból, a Gerlos nevű ékszerdobozból:
Blogi

Facebook-funkciók Blogi.hu Apps alkalmazással

« előző
Who the … is Blogi? ;)

következő »
„Life will never be the same”

titok változás segítség 100HappyDays pozitív gondolkodás ausztriai munka Gerlos London

Ugrás az oldal tetejére

ausztriai munka(45) munkakeresés(26) Ausztria(23) nyelvtudás(23) munkatapasztalat(22) étterem(18) hotel(16) Karintia(15) kirándulás(15) vendég(14) Tirol(14) Gerlos(13) segítség(12) Facebook(12) konyha(12) Milchbar(11) fizetés(10) nyár(10) Zillertal(9) Ossiacher See(9) szezonkezdet(8) tópart(7) tél(7) vállalkozás(7) változás(6) gyakorlat(6) buli(6) személyzeti szállás(6) szakképesítés(6) Mayrhofen(6) személyiségfejlesztés(5) önmegvalósítás(5) kollégák(5) nyelvtanulás(5) köszönet(5) élőzene(4) zenekar(4) állásinterjú(4) időjárás(4) Bécs(4) étlap(4) Magyarország(4) Olaszország(4) strand(3) pozitív gondolkodás(3) vakáció(3) felkészítés(3) interjú(3) Achensee(3) park(3) német(3) magyar néptánc(3) Dél-Tirol(3) szezonvég(3) család(3) tánc(3)

Adatkezelési tájékoztató|Impresszum, kapcsolat|Gyakran ismételt kérdések

Honlapunkat a következő böngészőkhöz optimalizáltuk:
Apple Safari 5.1.7+ Google Chrome 26.0.1410.64+ Internet Explorer 8.0+ Mozilla Firefox 20.0+ Opera 12.15+

Copyright © 2013-2018 blogi.hu v1.62 - Minden jog fenntartva!