Regisztráció|Bejelentkezés|Elfelejtett jelszó

Amikor fejre áll veled a világ – avagy egy újragondolt döntés története

szerző: |2015. november 17. 16:06:44, Győr

Amikor fejre áll veled a világ – avagy egy újragondolt döntés története Te vajon mered-e vállalni, hogy nem mindig döntesz jól? Van-e egyáltalán olyan, hogy rossz döntés? Úgy gondolom nincsen. Maximum olyan, aminek még nincs itt az ideje. De ha ezt felismerjük és merünk másképp dönteni, azzal szerintem minden rendben. Hisz ez is csak egy olyan tett, amivel újra a komfortzónánkat tágítjuk. Nem mondom, hogy én mindig így gondoltam. Eleinte erősebben munkált bennem a „mit szólnak majd, hogy meggondoltam magam?”, mint az, hogy a korábbi elhatározásomra gondolva már nem voltak bennem az akkori jó érzések. Aztán ahogy mind többet agyaltam a helyzeten és meghallgattam azokat, akiknek a véleménye igazán számít világossá vált: a korábbi döntésem nagy részben a másoknak megfelelni akarás miatt született. S idővel ki is ütközött, hogy nem ez az, ami engem most valóban boldoggá tesz. Egyelőre legalábbis. Mert az álmok és a célok maradtak ugyanazok, amik korábban is voltak. Mindössze a határidők módosultak, illetve az odavezető út és az ahhoz igénybe vett eszközök.

S hogy mi volt az oka az újabb döntésnek? Sokan tuti, hogy azt gondolják: a biztonság. Igen, persze az is benne van a pakliban, hogy Gerlos az utóbbi 8 évemben életem egyetlen fix pontja volt. Másoknak az jutott eszükbe mikor megtudták mégis visszamegyek még dolgozni: na rájött végre, hogy Magyarországon nem lehet boldogulni. Ez már csak azért sem zavar, mert pontosan tudom, hogy nem igaz. Sőt meg vagyok győződve az ellenkezőjéről. Különben is úgy vagyok vele, mindenki gondoljon, amit akar. Hozzáállása, vérmérséklete, hozzám való viszonya szerint. Az elmúlt nyáron végre el tudtam engedni, hogy másoknak akarjak megfelelni és olyanok véleményére adjak, akik fanyalogva vagy kárörvendően fogadnak mindent, amit mások tesznek vagy mondanak.

S hogy mit mondok én, miért maradok mégis kint egyelőre? Mert szeretném kihasználni azt a remek lehetőséget, ami 2007-ben az ölembe pottyant azzal, hogy felvettek dolgozni első osztrák munkahelyemre, ahova idén télen 10. szezonomra megyek vissza. És ahol valóban nem szeretnék még hosszú évekig gulyáspostásként vendégszerepelni a nem mindig kifogástalanul viselkedni tudó vendégek között. Egyelőre viszont még érzek magamban elegendő kedvet és lendületet a kinti munkához s úgy gondolom, hogy fizikailag és szellemileg is elbírok a rám váró kihívásokkal. S ha már szállásért és teljes ellátásért (s meglehetősen kedvező fizetésért) élvezhetem egy meseszép tiroli falu hangulatos éttermében, hogy egy remek csapatban dolgozhatok átlagon felüli főnökséggel megáldva – nos, bolond lennék ezt a lehetőséget sutba vágni, nemde? Inkább kihasználom a kint töltött időt, hogy a készülő könyve(i)mhez anyagot gyűjtsek.

S hogy miért ír könyvet egy gulyáspostás? És miért nem akar 60 éves koráig tányérokkal rohangálni egy tiroli síparadicsomban? Ez nálam nem presztízskérdés, mielőtt bárki félreért. Szeretem a munkámat és tudom, hogy jól is végzem. Nem gondolom, hogy igaza lenne annak, aki azt mondja: három tányért minden hülye ki tud vinni. Merthogy a mi munkánk közel sem erről szól. Aki már próbálta pontosan tudja. Aki még nem, azért annak is lehet némi fogalma róla, ha járt már bármelyik síparadicsom pörgős éttermében a téli szezon kellős közepén. Ami tehát engem részben arra ösztönöz, hogy belátható időn belül lezárjam a mostani formában kapcsolatomat az eddigi szakmámmal és az osztrák munkával is az, hogy egészségi szempontból nem találom perspektívának és a családi életnek sem igazán kedvez a szezonális vendéglátás...

Amikor fejre áll veled a világ – avagy egy újragondolt döntés történeteÉs van még egy legalább ilyen fontos szempont. Ami nem rólam szól, hanem azokról, akik már Ausztriában dolgoznak, vagy még csak ezután szeretnének kint munkát vállalni. Az ő kedvükért szeretnék eloszlatni végre jó pár tévhitet, ami a külföldi munkát övezi. Miszerint veszélyes belevágni, óvakodjunk a kinti magyaroktól, az osztrákok csak utolsó kulinak néznek minket stb. stb. Célom megmutatni, hogy igenis lehet jó helyet találni odakint, ahol elégedetten dolgozhatunk – nem feltétlenül csak másnak keresve a pénzt. Amennyiben megfelelő mennyiségű, pontos, használható információ birtokában van az ember, s szakmailag felkészülve, használható nyelvtudással felvértezve vág bele ebbe a nagy kalandba. Ja és szeretném belátható időn belül elérni azt, hogy minél több tettrekész, megoldás-orientált magyar fiatal hozza haza a külföldön szerzett tapasztalatait, nyelvtudását és pénzét – itthon kamatoztatva ezeket. Mert ha mindenki folyamatosan csak panaszkodik, hogy milyen szar az élet és külföldre menekül ahelyett, hogy bármit is cselekedne a helyzet jobbá tétele érdekében, akkor miért változna bármi is?

Tehát az új döntésem, hogy egyelőre maradok az osztrák szezonális vendéglátásban, mindössze annak az eredménye, hogy rádöbbentem, kitűzött céljaimat nem feltétlenül csak azzal az eszközzel érhetem el, amit tavaly tavasszal kaptam egy sorsfordító találkozásnak köszönhetően. Akit érdekel mi ez, szívesen mesélek róla, hiszen valóban remek eszköz és nagyon örülök, hogy megismerhettem. Sokak életét változtatta már meg s fogja ezután is, ebben 100%-ig biztos vagyok. Az én életemben azonban van valami, amit még inkább jól tudok kamatoztatni – mások érdekében is. Az pedig az írás és az általam 8 év alatt gyűjtött tapasztalatok összessége, kiegészítve nagyon sok olyan hivatalos helyről származó információval, amikkel segíteni tudom azokat, akik osztrák munkavállalásban érdekeltek valamilyen formában.

S hogy miért vettem a fejembe tavasszal a hazatérést s hogy egy új szakmát tanulok? Mert azt éreztem ezt várják tőlem. Holott senki egyetlen szóval sem utalt erre konkrétan. Én saját magam kreáltam egy ilyen elgondolást s ennek vonzataként észrevétlenül estem bele újra a másoknak megfelelni akarás csapdájába. Mi több, még ideológiát is gyártottam hozzá. Így sikerült hosszú hónapokon keresztül még saját magammal is elhitetnem, hogy valóban minden vágyam végre itthon maradni és lezárni a 20 éves vendéglátós múltat.

Belekezdtem az utolsónak kikiáltott osztrák szezonomba amiből végül életem legjobb nyara lett. Annak dacára, hogy gyakorlatilag semmit nem az előzetes terveimnek megfelelően csináltam. Na jó egy darabig igen. Aztán valahol fordult a kocka... és én is: 180 fokot. Elmaradt a reggeli rendszeres sport, s bár az evésre néha még sikerült odafigyelnem, de az egyre gyakoribb bulik alkalmával vizet még véletlenül sem ittam... Viszont nagyon régen éreztem már ilyen jól magamat, mint abban a három hónapban. S miután túltettem magamat a lelkiismeret furdaláson, hogy nem tartottam az előirányzott terveket, rájöttem miért is csúszott hiba a számításomba. Mert a korábban meghozott döntés külső hatásra s nem teljes belső meggyőződésből született. Az általam másoknak előadott verzió már csak egy hangzatos magyarázat volt, melyet olyan meggyőzően sikerült megfogalmaznom a környezetem számára, hogy magam is nagyon gyorsan elkezdtem igaznak hinni azt. Az a része, hogy szeretnék hazatérni, valóban igaz, csak még nincs itt az ideje.

Amikor fejre áll veled a világ – avagy egy újragondolt döntés történeteTény, hogy nem akarok nyugdíjas koromig tányérzsonglőrként vendégszerepelni a tiroli hegyek között. Tényleg célom egy egészségesebb élet, anyagi függetlenségben, a saját magam főnökeként. S az is mindenképpen tervben van, hogy másokat segítve érjem el a saját céljaimat. Mindössze az időpont, ami egyelőre nem stimmelt. Az eszköz részben igen. Rájöttem arra, hogy bár alkalmazott vagyok, de imádom a munkámat. És – kövezzen meg aki akar – szeretem a főnökeimet is. Hogy akkor is bemennék dolgozni, ha kiderülne, hogy csak 6 hónapom van hátra. És nem csak a pénz miatt, bár tény, hogy életem legjobban fizető állását mondhatom a magaménak jelenleg. Van persze, aki erre azt mondja, ha el lehetne jutni vele bárhova, akkor haladás lenne a neve. Nézőpont kérdése. Életem elmúlt 8 évének fix pontja a hely, ahol olyan megbecsülésben van részem, amit 20 év alatt soha máshol nem éreztem. Aminek köszönhetem azt is, hogy eljutottam olyan helyekre s megismertem azokat az embereket, amiről, akikről álmodni sem mertem korábban.

Szeretném, hogy minél többen megtapasztalják a blogom és a könyvem olvasói közül is a jövőben azt az érzést, amiben nekem részem volt és van az osztrák munka kapcsán. S előre örülök annak, hogy a segítségemmel mind többen számolhatnak be arról hamarosan, hogy hozzám hasonlóan életük legjobb döntéseként tartják számon azt, hogy el mertek indulni felfedezni egy másik országot és kipróbálták magukat Ausztriában is munkavállalóként. Kívánom, hogy járjatok sikerrel mindannyian, akik úgy határoztok, hogy szerencsét próbáltok a határon túl. S arra kérlek Titeket, gondolkodjatok el azon, hogyan tudjátok itthon kamatoztatni a kint megszerzett nyelvtudást, pénzt és munkatapasztalatot. Gyertek haza pár éven belül minél többen, hogy a következő generáció már más szemlélettel nőhessen bele a nagybetűs életbe, mint a mi korosztályunk nagy része.

Facebook-funkciók Blogi.hu Apps alkalmazással

« előző
Hogyan törd át a korlátaid?

következő »
WojtczakWorks - A TE sikered a MI sikerünk!

Ausztria ausztriai munka döntés Gerlos gyakorlat lehetőség munkakeresés munkatapasztalat nyelvtudás segítség

Ugrás az oldal tetejére

ausztriai munka(45) munkakeresés(26) Ausztria(23) nyelvtudás(23) munkatapasztalat(22) étterem(18) hotel(16) Karintia(15) kirándulás(15) vendég(14) Tirol(14) Gerlos(13) segítség(12) Facebook(12) konyha(12) Milchbar(11) fizetés(10) nyár(10) Zillertal(9) Ossiacher See(9) szezonkezdet(8) tópart(7) tél(7) vállalkozás(7) változás(6) gyakorlat(6) buli(6) személyzeti szállás(6) szakképesítés(6) Mayrhofen(6) személyiségfejlesztés(5) önmegvalósítás(5) kollégák(5) nyelvtanulás(5) köszönet(5) élőzene(4) zenekar(4) állásinterjú(4) időjárás(4) Bécs(4) étlap(4) Magyarország(4) Olaszország(4) strand(3) pozitív gondolkodás(3) vakáció(3) felkészítés(3) interjú(3) Achensee(3) park(3) német(3) magyar néptánc(3) Dél-Tirol(3) szezonvég(3) család(3) tánc(3)

Adatkezelési tájékoztató|Impresszum, kapcsolat|Gyakran ismételt kérdések

Honlapunkat a következő böngészőkhöz optimalizáltuk:
Apple Safari 5.1.7+ Google Chrome 26.0.1410.64+ Internet Explorer 8.0+ Mozilla Firefox 20.0+ Opera 12.15+

Copyright © 2013-2018 blogi.hu v1.62 - Minden jog fenntartva!